Lovász László: Az Akadémia fő feladata a tudományos kutatás támogatása

Úgy vélte: az alapkutatások és az alkalmazott tudományok nem választhatóak el egymástól, "nemcsak azért, mert az igazán izgalmas műszaki innovációk mindig alapkutatási eredményeken alapulnak, hanem azért is, mert a fiatal nemzedék az alapkutatásokban való részvétel révén ismerkedik meg az új elméletekkel, módszerekkel és technikákkal".

Ugyanígy nem választható el egymástól a hazai és nemzetközi tudományos élet, a tudományos gondolkodásban és a világ tudományos műszerparkja fejlesztésében való részvétel - hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki a tudomány és tudósok felelősségéről is beszélt.

Beszámolt arról is, hogy jövőre rendezik meg a 9. Tudományos Világfórumot Budapesten, amelynek a The Responsibility of Science (A tudomány felelőssége) mottót javasolják. Az elnök szerint ehhez hozzátartozik a kutatási pénzek gondos, átlátható, tudományt szolgáló elköltése, a tudomány népszerűsítése, az utánpótlás nevelése, a fiatalok segítése is. 

Az elnök kiemelt: a túl szigorú közbeszerzési szabályozás a tudományos kutatás területén jelentősen akadályozza a szűkös kutatási pénzek felhasználását. Megjegyezte, hogy a helyzet megoldására az MTA és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közös javaslatot tett.

Beszámolt arról is, hogy a Lendület pályázattal, a Bolyai-ösztöndíjjal, a Prémium posztdoktori programmal elérték, hogy kialakuljon az a fiatal kutatókból álló közösség, mely elismertséget és nagyobb befolyást szerez a tudományos kutatások irányításában.

Lovász László sikerként könyvelte el, hogy a Kárpát-medencei akadémiai szervezetek anyagi támogatását megduplázták. Hozzátette, hogy áprilisban megalakult az MTA Amerikai Magyar Bizottsága, így ötre nőtt a határon túli akadémiai testületek száma. 

Mint mondta, nagyon fontos témát jelentettek az elmúlt egy-két évben a nők lehetőségei és problémái a kutatói életpályán. Ennek jegyében tavaly módosították a köztestület alapszabályát és létrehozták a Nők a Tudományos Életpályán Elnöki Bizottságot, mely kidolgozta a kutatónők tudományos karrierjének segítését célzó javaslatcsomagot.

Lovász László az akadémiai kutatóintézetekben, egyetemi támogatott kutatócsoportokban, Lendület-csoportokban folyó munkát felbecsülhetetlen nemzeti kincsnek nevezte. A legnagyobb országos tudományos programnak nevezte a Nemzeti Agykutatási Programot, kiemelte a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programot és a Nemzeti Víztudományi Programot. Kitért arra is, hogy az MTA jelentős kutatási kapacitással támogatja a fontos nemzeti programokat, mint például a Paks II. programot vagy a járműipar fontos kutatási programjait. 
Kiemelte: Magyarország messze jobban teljesít a tudományban, mint ahogyan azt a népesség száma indokolná. "Annak érdekében azonban, hogy valódi központtá váljunk, igen sok mindent kell tennünk. Ide sorolható az akadémia székházának felújítása, egy kongresszusi központ építése, a kutatóegyetemek helyzetének javítása, Magyarország vonzóbbá tétele a külföldi kutatók számára" - mondta. 

Kiemelte, az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében az Emmi meghirdette a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kiegészítő támogatását jelentő Bolyai+ ösztöndíjat. Mint mondta, már tárgyalnak arról, hogy ugyanennek a programnak a keretében az egyetemeken működő kutatócsoportok kiegészítő támogatást kapjanak és a kiválósági programok is jelentős többlettámogatásban részesüljenek. 

Emellett az Emmi érdeklődést mutat Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programunk iránt is. Továbbra is vállalják, hogy a nemzeti alaptantervet részletesen véleményezik, tanácsot adnak. Ugyanakkor, mint mondta, a közoktatással kapcsolatos, rövid távú döntésekben az akadémia szerepvállalása ennél sokkal több nem lehet, hiszen tananyagfejlesztésre nincsen kapacitásunk.

Mint mondta, régiós összehasonlításban Magyarország és az akadémia kutatói közössége továbbra is rendkívül sikeres az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain, továbbá biztató az ERC-pályázatokon való kiváló szereplés és a Lendület pályázatok szoros korrelációja.

Lovász László fontos feladatnak nevezte a tudomány kommunikációját és népszerűsítését is. Ezt a célt szolgálja a Magyar Tudomány Ünnepe, amely több ezer fős közönség előtt, kétszáznál több rendezvényen mutatja be a tudomány legújabb eredményeit. Emellett az akadémia támogatásával tudomany.hu néven új honlap indul a tudomány népszerűsítésére. 

Az MTA 2017-es tevékenységéről szóló elnöki beszámolót a közgyűlés tagjai több mint nyolcvan százalékos többséggel fogadták el hétfőn. 

Honlapot indított az Akadémia az áltudományok ellen

A tudomány eredményeinek hiteles és közérthető közvetítésére hívta fel a kutatói közösséget a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfői közgyűlése által elfogadott határozat; az áltudományos elméletekkel szembeni fellépés jegyében az MTA ismeretterjesztő holnapot is indított tudomany.hu néven.

A tudományba vetett bizalom megrendülése, az alternatívként megjelölt, ám tudománytalannak tekinthető megnyilatkozások terjedése világjelenség, és a tudomány alapelveinek támadása, a tévtanok, a tudományosnak tűnő, de hamis elméletek terjedése Magyarországon is egyre erősödik. A Magyar Tudományos Akadémia - mint a tudományért felelős, legnagyobb közbizalmat élvező köztestület - az eddigieknél is erőteljesebb és aktívabb szerepet kíván vállalni ennek a világ és Magyarország jövőjét egyaránt hátrányosan befolyásoló jelenségnek a visszaszorításában - hangsúlyozta az akadémia által az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény.

Az MTA közgyűlésének hétfői határozata ezért valamennyi tagját a tudomány alapelveinek aktív, következetes képviseletére, a tudományos érvelés, szükség esetén a közös fellépés erősítésére hívja fel a megalapozatlan tanokkal szemben.

A határozat arra kéri Magyarország valamennyi kutatói közösségét, hogy a tudomány közvetítése a társadalom felé hiteles és közérthető legyen, és a tudomány természetének, céljainak és módszereinek mély, aktív ismeretén és használatán alapuljon.

Az MTA elvárja, hogy minden közpénzből finanszírozott kutatóintézmény működése nyilvános legyen, a tudomány módszereinek és etikájának megfelelően történjen, és érvényesüljön a kutatások független értékelésére támaszkodó minőségbiztosítás - áll a közgyűlési határozatban, amely üdvözli a tudomany.hu megalapítását.

Az akadémia támogatásával működő új honlap fő célja a közlemény szerint az áltudományok elleni küzdelem: felelős szerkesztője, Fábián István, az MTA doktora a közvéleményt leginkább foglalkoztató, aktuális kérdésekkel kíván foglalkozni.

Egy-egy téma kapcsán az adott szakterület elismert képviselői fogják ismertetni tudományos álláspontjukat számos forrásmunka és hivatkozás megadásával. A felelős szerkesztő várja az olvasók kérdéseit, felvetéseit, amelyeket összegyűjt, és amelyekre nyilvános válaszokat fognak adni az írások szerzői.

Az első összeállítás a védőoltásokról, az oltásellenességről és az európai kanyarójárvány okairól szól, a tudomany.hu következő cikkének témája pedig a magyar őstörténet lesz - olvasható az MTA honlapján.

A magyar állam legfontosabb feladatai között tartja számon az oktatásügyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - nyilvánította ki az MTA 189. közgyűlésének első, hétfői napján elfogadott határozat, amely változásokat sürget az oktatásügyben.

A több mint 80 százalékos többséggel meghozott állásfoglalás szerint az oktatás költségvetési támogatásának - szintenként is - minél előbb és tartósan el kell érnie legalább az EU28 országok átlagát, de az érzékelhető javuláshoz azt meg is kellene haladnia - emlékeztet az Akadémia által az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény.

Mint a határozat hangsúlyozza, az oktatásügyben olyan változásoknak kell bekövetkezniük, amelyek egyrészt hatékonyan javítják a jövő kihívásaival való szembenézés lehetőségét, fejlesztve a hajlékony tanulási készségeket, másrészt hathatósan növelik az esélyegyenlőséget, csökkentve a családi és regionális helyzetből adódó hátrányokat. Az MTA köztestülete és kutatóhálózata ehhez kész minden segítséget megadni - szögezi le a határozat.

A határozathoz csatolt indoklás szerint az akadémia eddigi tevékenysége során is kiemelten foglalkozott az oktatás kérdéseivel, mert tudatában volt annak, hogy az oktatásügy a magyar társadalom számára rendkívüli jelentőségű: a jövő nemzedékek felkészítése az új kihívásokkal való szembenézésre a fontossági sorrend szerinti lakossági felmérésekben rendre az elsők között szerepel.

Mint azonban az MTA emlékeztet, az ágazat részesedése az állami költségvetésből és a ráfordítások eloszlása mégsem felel meg sem a szükségesnek, sem a társadalom elvárásainak.

Az oktatásügyben a 2013-ig tartó radikális forráskivonást követően sem konszolidálódott a helyzet - hívja fel a figyelmet az oktatás egyik legfontosabb problémájára az MTA közgyűlése: a GDP-arányos kiadások 2016-ra Magyarországon ugyan elérték az EU28 országok átlagát, ugyanakkor az óvodai és alapfokú oktatásra 2016-ban Magyarország a GDP 1,3 százalékát fordította az EU28 országok 1,5 százalékos átlagával szemben, középfokú oktatásra pedig a GDP 1,5 százalékát szemben az EU28 országok 1,9 százalékos átlagával.

Az indoklás szerint a további problémák a következők: növekszik a korai iskolaelhagyók aránya, jelentősen torzult az oktatás szerkezete, a megbízható szakmai kontroll elmaradása miatt romlott a tankönyvek színvonala, a családi háttér egyre jobban meghatározza a tanulók kilátásait, növekedtek továbbá a régiók, illetve az iskolák közötti különbségek. A pedagógusok bére az egyéb szakmákban dolgozó felsőfokú végzettségűekhez viszonyítva az elmúlt évek béremelései ellenére még mindig az utolsók között van az EU28 országok között.

Az indoklás kitér arra is, hogy a felsőfokú végzettséget szerzők aránya 2015 óta csökken. Komoly problémát fog okozni a négy-öt éven belül előálló tanárhiány, különösen a már ma is feltűnően ellátatlan élet- és természettudományi területeken. A felsőoktatási szférát súlyosan érinti a koncepciózus fejlesztések elmaradása, és az ennek következtében tapasztalható növekvő lemaradás a nemzetközi versenyben - áll a dokumentumban.