Grúzia megcsinálta a házi feladatát, többet vár Európától

– Mit vár Grúzia a rigai csúcstól?

– Az első számú kérdés a vízumkönnyítés. Ennek nem csak praktikus előnyei vannak a gazdasági, kulturális együttműködés területén. Ez gesztus lenne a grúz emberek felé, hogy az Európai Unió komolyan gondolja azt, hogy egyszer Grúzia is teljes jogú tagja lehet.

– Nem így gondolná?

– Meggyőződésem, hogy Brüsszel kitart stratégiainak nevezett döntései mellett. Mi, grúzok, teljesítettük a saját „házi feladatunkat”. A jogszabályi környezet EU-konform, a gazdaságban is megtettük azokat a lépéseket, amelyek a szorosabb együttműködés, a majdani tagság előfeltételei. De szeretnénk, ha az Európai Unióban is megértenék: mi, grúzok mindent megtettünk, de cserében eddig inkább csak ígéreteket kaptunk. A vízumkönnyítés így egyfajta üzenet is lenne azoknak, akik egyre szkeptikusabbak az EU-val való kapcsolatban. Grúzia függetlenségének huszonöt éve alatt rengeteg és különböző biztatást kapott a Nyugattól, a konkrét lépések viszont hiányoznak. S ezt az „egyszerű” grúz emberek tökéletesen érzik.

– Magyarország politikája egyértelmű az unió bővítésével kapcso­latban.

– Ezért kérem, a helyén értsék, ez nem önökre, magyarokra vonatkozik. Önök mindig támogattak minket. Ezért szeretném itt is köszönetemet hangsúlyozni. A két ország gazdasági együttműködése egyre hatékonyabb, egyre jobban kihasználjuk egymás adottságait, sok lehetőség van a vízügyi együttműködésben is. Jól halad a pénzügyi támogatási rendszerek megteremtése. Napirenden van például egy közös grúz–magyar–kazah befektetési alap létrehozása. A turisztikai irányzatról nem is beszélve, a magyar gyógyvizeknek a híre hozzánk is elért, egyre több magyar is  ellátogat Grúziába a közvetlen légi járat megteremtése óta.

– A magyar külpolitika deklaráltan kiemelt szerepet szán a keleti nyitásnak, ebben benne vannak értelemszerűen önök is, de benne van Oroszország is. Ez nem okoz konfliktust?

– Nem, határozottan nem. Tökéletesen értjük egymás geopolitikai adottságait. Szeretném hangsúlyozni: Grúzia nyugati közeledése nem valaki ellen irányul, remélem, hogy ezt egyre inkább Moszkvában is megértik.

– Megértik?

– A két ország gazdasági kapcsolatai egyre jobbak, ott a pragmatizmus érvényesül. A politikairól ez sajnos nem mondható el egyértelműen. Normalizálni akarjuk a viszonyunkat Oroszországgal, ez nem csak mi és nagy szomszédunk, hanem az egész régió érdeke. Sajnos ez egy lassú folyamat.

– Nem tart attól, hogy az ukrajnai helyzet rányomja a bélyegét a rigai megbeszélésekre, hogy nem önökről, hanem az EU és Oroszország viszonyáról fog szólni?

– Ez sajnos reális felvetés. Ezért hangsúlyozzuk minden lehetséges fórumon a mostani csúcs fontosságát, a benne részt vevők felelősségét. Ez az értekezlet nem szólhat az egymással való szembenállásról, ez nem lehet ürügy az uniós közeledés fékezésére.