Történelem
Brüsszel szerint baj, ha előnyt biztosítunk a lakosságnak
Konzultáció. „A lehető legalacsonyabban tartjuk a tarifákat”
– A hazai rögzített árak ellenére van a régióban olyan ország, ahol alacsonyabbak az energiaárak, például Szerbiában és Romániában?
– Hogy világosan lássunk: a magyarországi lakossági fogyasztói árak a legolcsóbbak között vannak Európában. Természetesen az egyes országok egyedi sajátosságai nagy hatással vannak a végfelhasználói energiaárak alakulására. Romániának jelentős saját földgázforrása van, Szerbia pedig nem uniós tagállam.
– Mit tartalmaz a harmadik energiacsomag?
– Ez az energiapiaci liberalizációs csomag a villamosenergia- és a földgázszektor keretszabályait határozza meg, és az energia árazására is tartalmaz előírásokat. Ez alapján vizsgálódik az Európai Bizottság a hazai rezsicsökkentés körül: Brüsszel azon az állásponton van, hogy a versenyző piacok csökkentik a legjobban az energiaköltségeket a lakossági és nem lakossági szereplők esetében is, ami növelheti az unió versenyképességét.
– Miért lehet baja az Európai Bizottságnak a hatósági árakkal?
– Az Európai Bizottság 2016 novemberében bemutatta új „téli energiacsomagját”. A bizottság központi szerepet szán a fogyasztóknak: a javaslat szerint az EU minden fogyasztója jogosult lesz arra, hogy villamos energiát állítson elő, azt tárolja, másokkal megossza, elfogyassza vagy visszatáplálja a hálózatba. Az „okosmérő” alkalmazásával Brüsszel célja az, hogy a felhasználók az új technológiákra hagyatkozva többet fogyaszthassanak, amikor olcsó az energia, és visszafoghassák fogyasztásukat, amikor magasabbak az árak. Ez a bizottság álláspontja szerint csak akkor valósulhat meg, ha a villamosenergia-árak piaci alapúvá válnak, vagyis a hatósági árakat kivezetik.
– A rezsicsökkentésnek köszönhetően mennyit spórolt a magyar lakosság a vízszolgáltatás, a fűtés és a villamos energia díjain?
– A 2013-ban megkezdett földgáz-, villamosenergia- és távhő-rezsicsökkentések következtében a lakosság 2016-ig 818 milliárd forintot takarított meg a villamosenergia- és a fűtési költségein. A víz- és csatornadíjakat, a hulladékszállítást és a PB-gázt is figyelembe véve ez az összeg 909 milliárd forint.