„Brüsszel nem köthet gúzsba bennünket”
Konzultáció. A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében 2016 végétől havi kilencszázezer alkalmazott után érvényesítettek járulékkedvezményt a munkáltatók
Szalai Piroska: Működnek az akciótervek (Fotó: Hegedüs Róbert)
– Honnan és hová jutottunk a munkaprogramokban?
– A foglalkoztatási rátánk a 2010-es 55-ről 2016-ra 66,5 százalékra emelkedett, s a legutóbbi időszaki adatokból látható, hogy a növekedési trend az idén is folytatódik. Az évtized legjelentősebb növekedését mi tudhatjuk magunkénak. Így hat év alatt a tagországok sorrendjében az utolsó helyről az átlagnál jobbak közé ugrottunk. A munkanélküliség csökkenése adta a foglalkoztatottak létszámnövekedésének harmadát, a többit pedig a 15–64 éves inaktívak számának csökkenése. A további növekedéshez szükség lesz az atipikus munkavállalás bővülésére, ami tovább csökkenheti az inaktívak számát mind a gyermeket nevelő nők, mind a diákok, mind az ötvenöt év felettiek esetében.
– Sikerül-e megállítani a külföldi elvándorlást?
– A KSH munkaerőpiaci felmérése szerint 2016 második fél évében csökkent a külföldön dolgozó, de hazai lakhellyel bíró foglalkoztatottak száma. A legjelentősebb növekedés 2012–2013-ban volt, s akkor is inkább a férfiaknál. Azokról a külföldön dolgozókról, akiknek megszakadt a kapcsolatuk Magyarországgal, nincsenek pontos statisztikáink, mert ők a fogadó ország statisztikáiban szerepelnek mint foglalkoztatottak, munkanélküliek vagy inaktívak.
– A női foglalkoztatás helyzete hol tart, e téren mi történt?
– Az unió egyik legjelentősebb javulását mutatja e szegmens is 2010–2016 között, s a múlt év utolsó negyedévében a 20–64 éves csoportban az uniós átlagnál magasabb már a foglalkoztatási rátájuk. A legnagyobb javulást 2014-ben, a gyed extra bevezetésének évében értük el, akkor 3,3 százalékpontot emelkedett a foglalkoztatási mutató a nőknél, amire hét év óta nem volt példa egyik tagállamban sem. Sajnos azonban a kisgyermeket nevelők esetében továbbra is nálunk az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatottak aránya, mert még ebben a csoportban is nagyon kevesek tudnak részmunkaidőben, illetve atipikus módon dolgozni.
– Milyen alternatív munkavégzések lehetségesek?
– A heti harminchat óránál kevesebb idejű foglalkoztatás, azaz a részmunkaidő még nagyon keveseknek ad lehetőséget. Nálunk negyedannyian dolgoznak részmunkaidőben, mint az uniós átlag. Az otthonról is végezhető munkát végzők esetében nincs ilyen jelentős lemaradásunk.
– Kormányzati cél a közfoglalkoztatottak számának csökkentése: hogyan lehet őket átvezetni az elsődleges munkaerőpiacra?
– A múlt év második fél évében már csökkenés mutatkozott náluk is, illetve éves szinten is csökkent a legalább érettségivel rendelkezők aránya köztük, ami azt mutatja, hogy a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban tudtak az elsődleges munkaerőpiacra átlépni.
– Mi jellemzi a bérpolitikát?
– Míg 2006–2010 között a nettó reálkereset hazánkban több mint öt százalékot csökkent, addig 2010–2016 között 18 százalékkal növekedett. Sőt, a családi adókedvezmény figyelembe vételével 24 százalékos a növekedés, s csak a közfoglalkoztatottak nélküli csoportot vizsgálva 31 százalék. Az idei januári statisztika további 7,5 százalékos növekedést mért, amely várhatóan az év egészére is megmarad.