Történelem
Brüsszel egyelőre csak ígérni tud
Rigában inkább szép szavakban, mint konkrét előrelépésekben bővelkedik majd a ma kezdődő uniós keleti partnerségi csúcs
„Hol húzódik a limes?” – ez az a kérdés, amire válaszképpen az Európai Unió vezetői többnyire szemlesütős áhítatossággal európai értékekről, normákról és kritériumokról kezdenek el beszélni. Az Európai Unió meghatározó országainak vezetői, mint Németország és Franciaország, nem akarnak újabb tagállamokat, a régiekkel is baj van. A határ, a római kori tanulmányokból ismert limes ne húzódjon kijjebb, ez túl sokba kerül. A brüsszeli bürokrácia pedig mindig nyitott a progresszív javaslatokra, amelyekből lehet aktacsomókat gyártani.
A ma kezdődő rigai keleti partnerségi csúcsra – a program Azerbajdzsánt, Fehéroroszországot, Grúziát, Moldovát, Örményországot és Ukrajnát érinti – Brüsszel már a múlt héten közzétette az „Európai Bizottság az Ukrajna és Grúzia vízumliberalizációs akciótervéről készült jelentéseket”. A következő megfogalmazás többet mond minden kommentárnál: „A bizottság Ukrajna és Grúzia esetében is jelentős haladásról és eredményekről számol be, ám mindkét ország esetében azt is megállapítja, hogy vannak még további teendők, amelyek megvalósításáról az év végéig újabb helyzetértékelést készítenek.”
Ukrajna esetében a dokumentum kiemeli, figyelemre méltó, hogy Kijev a rendkívüli körülmények, valamint a külső és belső kihívások dacára mekkora haladást tud felmutatni. A jogi keretek kialakítása Brüsszel szerint dicséretes, és Ukrajna az intézményrendszer kialakítása mellett is elkötelezett, de a bizottság szerint a politikai vezetés legfelsőbb szintje részéről átfogó erőfeszítésekre van szükség, hogy a végrehajtás minden szinten hatékony legyen. „Mindazonáltal további fenntartott erőfeszítések kellenek a jelenlegi jelentésben megfogalmazott ajánlásokkal összhangban” – húzza alá a dokumentum, amely összesen több mint ötven konkrét ajánlást fogalmaz meg a kijevi hatóságok számára. Az Ukrajna által elért haladás elismeréseként Brüsszel annyit ajánl fel, hogy ha Kijev tartja az ütemet, akkor a következő jelentést a tervezettnél hamarabb elkészíti.
Grúzia esetében is jelentős haladásról számolt be a jelentés a vízumliberalizációs akcióterv végrehajtásában. A dokumentum szerint a Tbiliszi által kialakított jogi, intézményi, szervezeti és szakpolitikai rendszerek nagyjából összhangban vannak az uniós és nemzetközi normákkal; és Grúzia annak ellenére, hogy csaknem négy évvel később kezdett tárgyalásokat a vízumkönnyítésről, sokkal több területen tudott megfelelni az elvárásoknak, mint Ukrajna, ennek megfelelően az ajánlások száma is kevesebb.
Ukrajna kényes helyzetére való tekintettel visszafogottan reagált. Pavlo Klimkin külügyminiszter szerint a csúcstalálkozóval kapcsolatban Ukrajna azt várja, hogy erősítsék meg a csúcs záródokumentumában az ukrán európai perspektívára, illetve a vízummentes utazásra vonatkozó szövegrészt. A többi érintett országból azonban informálisan már érkezett üzenet az EU-ba: hosszútávon nem fog működni, ha Brüsszel elvárásaiért cserébe nem nyújt semmit.
„Erősíteni kell az Európai Unió keleti partnerségi programját, mivel az hidat képezhet Európa keleti és nyugati fele között, s megteremtheti ezek együttműködését” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt pénteken Pozsonyban. A szlovák fővárosban a visegrádi négyek és a keleti partnerség országainak diplomáciai vezetői találkoztak. „Azt szeretnénk, ha Európa keleti és nyugati fele pragmatikusan és kulturáltan együtt tudna működni, ehhez a keleti partnerség egy nagyon fontos hidat tud képezni, ezért Magyarország a program erősítését javasolja az Európai Uniónak” – mondta Szijjártó, hozzátéve: ebben a kérdésben a visegrádi négyek között teljes az egyetértés. Úgy vélik, hogy az EU-nak stratégiai partnerséget kell kialakítania Azerbajdzsánnal, amely az egyetlen új gázbeszerzési forrás a közeljövőben. Az uniónak változtatnia kellene a Fehéroroszországgal szembeni hozzáállásán is, és szoros együttműködést kellene kialakítania vele. „Értékelni kell ennek az országnak a stabilitását és azt a szerepet, amelyet a minszki megállapodásokban játszik” – jegyezte meg.
A mostani rigai találkozó során szlovák–magyar–román–bolgár tárgyalás is lesz a gázvezetékrendszerek összekötéséről.
Orbán Viktor tárgyal David Cameronnal
Ma Lettország fővárosába, Rigába utazik Orbán Viktor kormányfő, aki részt vesz az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozóján – tájékoztatta a távirati irodát Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Este Andrisz Berzinys lett elnök ad díszvacsorát az állam- és kormányfők részére. Holnap a rigai nemzeti könyvtárban a lett miniszterelnök, Lajmdota Sztraujuma, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogadja a csúcstalálkozóra érkező delegációvezetőket. Orbán Viktor pénteken délelőtt külön megbeszélést folytat David Cameron brit miniszterelnökkel, és szervezés alatt vannak más kétoldalú találkozók is.