Történelem

A tudósoktól várjuk a klímaváltozás megoldását

A lakosság saját felelősségét hasonló mértékűnek látja, mint a kormányét

Majdnem minden árt a környezetnek, amit csinálunk – ezt válaszolta az emberek közel fele egy klímaváltozással foglalkozó magyar kutatás során. Sokak szerint viszont csak a tudósok és a kutatók felelőssége a globális felmelegedés problémájának megoldása.  

Az emberek nagy része a kutatóktól, tudósoktól várja a klímaváltozással kapcsolatos megoldást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) felmérése szerint.  Baranyai Nóra és Varjú Viktor, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének munkatársa 2015 végén készített elemzést arról, hogyan viszonyulnak Magyarországon az emberek a klímaváltozáshoz. A vizsgálatot 3269 fős reprezentatív mintán végezték.

A globális felmelegedés fogalma a földfelszín és az óceánok átlaghőmérsékletének az elmúlt évtizedek alatt megfigyelt emelkedését írja le. Alapvető különbség a globális felmelegedés és a klímaváltozás fogalmának jelentésében, hogy míg a klímaváltozás (éghajlatváltozás) főként a természetes folyamatokat írja le, addig a globális felmelegedés elsősorban az ember által okozott változásokat foglalja össze. (Forrás: www.metnet.hu)

A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek két százaléka nem hallott a problémáról, nyolc százaléka nem tudja, miről van szó, hét százalék pedig a klímaváltozás egyetlen okát sem tudja megnevezni. Az emberek a klímaváltozást viszonylag fontos problémának tartják, a lényegesnek ítélt problémák rangsorában a hatodik helyet foglalja el (az első öt sorrendben: az egészségügy helyzete, az elszegényedés, a környezetszennyező életmód, a pazarló életvitel, és a munkanélküliség).
A kutatók szerint a felmérés alapján kijelenthető, hogy a magyar emberek többségének fontos a környezetvédelem, és odafigyel az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Ékes példa erre az, hogy a válaszadók negyven százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, hogy majdnem minden, amit a modern életben csinálunk, árt a környezetnek.

Általában igaz, hogy minél jobb valakinek az anyagi helyzete, minél képzettebb és kedvezőbb a foglalkozási státusza, annál inkább hajlandó plusz áldozatokat hozni a környezetvédelem érdekében. Ezt tükrözi, hogy a válaszadók hetven százaléka hajlandó lenne többet fizetni egy-egy termékért vagy szolgáltatásért – például az áramért – ha általa mérséklődnek a klímaváltozásból adódó kockázatok. Különösen jellemző volt ez a válasz a férfiaknál, a fiataloknál, és az aktív dolgozóknál. Az emberek elsősorban nem a saját feladatuknak tartják a klímaváltozás elleni fellépést, és ezt nem is a politikusoktól, vagy a kormánytól várják el, hanem sokkal inkább a tudósoktól és a kutatóktól.

„Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a klímaváltozás problémakörét közelebb kell hozni az egyénekhez, s az általános, »elidegenítő« megoldási javaslatok helyett a háztartási szinten megvalósítható apró lépések hangsúlyozására van szükség. Ebben jelentős szerepet kell vállalnia az oktatáspolitikának, különösen azért, mert a szűkebb ismerettel rendelkező réteg körében nagyszámú fiatalt találunk. A kézzelfogható eredménnyel – például költségmegtakarítással – is járó gyakorlati megoldások népszerűsítése enyhítheti a hatások által leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jövőbeli sérülékenységét” – írja a kutatás tanulságainak összegzéseként Baranyai Nóra és Varjú Viktor.