A jobb anyagi helyzet kedvezőtlen is lehet a gyermekvállalásra

Magyarország öregedési indexe jelenleg százhuszonhárom százalék, tizenegy százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal által a napokban kiadott, Vén Európa című felmérésből. Ez a mutató az idős korú népesség (65 év felettiek) a gyermekkorú népességhez (14 év alattiak) viszonyított aránya, vagyis ha ez növekszik, az a társadalom kedvezőtlen öregedését jelenti. A két csoport közötti demográfiai szakadék fő oka a KSH szerint a szüléskori életkor, a családalapítási szokások, továbbá a házasságkötési tendenciák tartós, kedvezőtlen változása, illetve a halálozási arányok csökkenése.

A kutatás szerint ugyanakkor az egyre növekvő idős korosztály az utóbbi években pozitívnak látja jövőbeni egészségi állapotát és életét, ami – mint írják – kedvezően érintheti utódaik gyermekvállalási hajlandóságát is. A hatvan év felettiek többsége bizalommal tekint előre, hasznosnak és a közösség számára szükségesnek tartja magát. A felmérés a két korosztály között kölcsönös rászorultságot mutat, a generációs szakadéknak köszönhetően azonban az elvárt nagyszülői segítség és szándék fizikai akadályokba ütközhet. Ilyen akadálynak minősülnek a kései nagyszülővé válásból adódó időskori korlátok. A kis családok létrejöttét is eredményező kései gyermekvállalást többségében a térségben csúcsosodó társadalmi trendváltozás, a vallásosság csökkenése, az önmegvalósítási kényszer, az oktatás kitolódása, illetve ennek anyagi következménye eredményezi, a bizonytalanság érzetét okozva.

Egyértelmű pozitívum azonban, hogy a magyar egyetemisták jövőképe összességében derűs. Az idén megkérdezett huszonévesek ötvenhét százaléka egyáltalán nem gondolja kilátástalannak helyzetét, az Aktív Fiatalok Magyarországon Munkacsoport kérdésére – milyennek érzik anyagi helyzetüket – a legtöbben a „pénzem okos beosztásával jól kijövök” választ adták. Az ifjúsági munkanélküliségi arány is csökken, két év alatt 6,2 százalékot javult. Viszont az anyagi javulás még nem lehet elegendő a társadalom reprodukciójának segítéséhez, sőt, akár a fordított hatást is elérheti. A munkaerőpiacon eltöltött évek száma ugyanis inkább a betölthető poszt szintjét növelheti. Utóbbi azért probléma, mert – az aktuális társadalmi trendhez igazodva – a sikeres karrier­úttal rendelkező nők az alacsonyabb beosztásban dolgozó nőknél kisebb arányban hagyják el biztos pozíciójukat gyermekvállalás céljából.

A két szempont, vagyis hogy pénz nélkül nincs gyermekvállalás, a munka ellenben akadály, a gyakorlatban sajnos kioltja egymást, ezért más jellegű segítségre is szükség van. A kormány eddigi lépései közül ilyen a női részmunkaidős állások számának növelése vagy a családtámogatási rendszer hatékony működtetése.
Az említett akadályok ellenére hazánkban az újszülöttek száma tavaly az elmúlt öt év legmagasabb átlagát mutatta. Emellett az évi házasságkötések száma öt év alatt csaknem négyezerrel nőtt. Figyelembe véve, hogy a támogatási rendszer megújítása – a gyed extra, a diplomás gyed, valamint a házasságkötési adókedvezmény – időben közel azonos skálán mozog a mutatószámok javulásával, az összefüggés feltételezhető közöttük. Vagyis levonható a következtetés: a társadalom elöregedésének lefékezése jelentős értékrendbeli változással érhető el, enélkül legjobb esetben is csak lassítani lehet a folyamatot.