Sport

Vajda: A kenuzást nem lehet megunni

Kajak-kenu. A magyar olimpiai bajnok a német kenuslegendával, Andreas Dittmarkkal evezett egy hajóban a Balti-tengeren

A kenus Vajda Attila számára az augusz­tusi moszkvai világbajnoksággal véget ért a versenyszezon, de olimpiai bajnokunk nem tölti tétlenül, a szárazon az időt – előbb a Balti-tengeren, majd nem sokkal később a Földközi-tengeren kenuzott. És hogy ne legyen vége a megpróbáltatásoknak, a szegedi kenus a Bécs–Pozsony–Budapest szupermaratonra készül.

Kajak-kenu 20140917
A kenussereg élén Vajda Attila (balra elöl) és Andreas Dittmark, különleges hajóban eveztek  (Forrás: Ostseebad-sellin.de)

– Hogyan jött az ötlet vagy lehetőség a balti-tengeri kenuzáshoz?

– Egykori német vetélytársam, a háromszoros olimpiai bajnok Andreas Dittmark keresett meg, hogy lenne-e kedvem az idén első ízben megrendezett száznégy kilométeres Baltic Outrigger Challenge-en kenuzni, amely a dániai Bornholm szigetéről indult és a német Rügen szigetén lévő Sellinben volt a cél. A Balti-tengeren való kenuzás számomra olyan kihívást jelentett, amelyet egyszerűen nem tudtam visszautasítani.

– Milyen volt az időjárás és hogyan zajlott a verseny?

– A levegő 23-24 fokos volt, a vízhőmérséklet az lehetett volna melegebb, mert mindössze 17 fokos volt. A Dittmer-féle hajóba lapátoltam, amelyik második lett. Kilenc óra 6 perc alatt tettük meg a távot.

– Egy egyszerű kenuban lapátoltak ketten?

– Nem, ez egy teljesen speciális hajó volt. Hatszemélyes és egymás mögött térdeltünk. Mellettünk ment egy motorcsónak, amelynek nemcsak az volt a szerepe, hogy ha esetleg valaki feladná a versenyt, akkor a fedélzetére vegye, hanem az, hogy ott ültek a váltóemberek.

– Ha valaki jelzett, hogy nem bírja tovább, akkor váltottak?

– Az első órában nem lehetett váltani. Csak utána voltak cserék. A cserét pedig úgy kell elképzelni, hogy a motorcsónakról a kenus a hideg tengerbe ugrott, úszott egy pár métert, majd felkapaszkodott a hajóra. Hát mit mondjak, elég sokkoló volt!

– Lesz ennek a tengeri kenuzásnak folytatása ?

– Igen, szeretnénk, hogyha jövőre megismételhetnénk és rendszeressé tehetnénk az ilyen kenuzást, amely jelentős lelki erőpróba is.

– Úgy látszik, nem fáradt el, a hét végét a Földközi-tengeren töltötte.

– Igen, de ez a földközi-tengeri kenuzás mindössze húsz kilométeres versenyt jelentett. A párom egy olasz fiú volt, aki a moszkvai vb-n a parakenusok viadalán harmadik helyezést szerzett. Nos, a Földközi-tengeren harmadikok lettünk. De ez nagyon nagy szó, hiszen még soha nem eveztünk egy hajóban.

– A fárasztó idény után nem hiány­zott a pihenés?

– Az augusztus végi moszkvai világbajnoksággal számomra véget ért a 2014-es versenyszezon. Azt csinálom, amit szeretek, a kenuzást nem lehet megunni. Az erőállapotomat karbantartom, és azt hiszem, hogy ez a legjobb alapozás a jövő évi versenyekre. De koránt sincs végük az erőpróbáknak, készülök a Bécs–Pozsony–Budapest szupermaratonra. Ha ez sikerül, néhány napos pihenőt engedélyezek magamnak.