Sport
Utánozhatatlan
Labdarúgás. Bejelentette, hogy távozik a torinói Juventustól Gianluigi Buffon, a legendás kapus, aki versenylónak nevezte önmagát, talán kicsit a régi klubcímerre is utalva
Láthatóan megilletődötten beszélt tegnap Gianluigi Buffon, a Juventus legendás kapusa, lelkileg megviselte, hogy pályafutása legjelentősebb szakaszát lezárni készül. Kifejezte örömét, hogy Andrea Agnelli, a Juventus elnöke, valamint az ügynöke és Giorgio Chiellini, a régi harcostárs is ott ül mellette. Chiellini veszi át a kapitányi karszalagot az olasz bajnokcsapatnál.
„A szombati lesz az utolsó mérkőzésem a Juventusban – mondta Buffon. – Azt hiszem, most jött el a legmegfelelőbb pillanat a búcsúra, amikor a bajnokság és a kupa megnyerését is ünnepelhetjük az idény zárásával. Nem örültem volna annak, hogy akkor lépek le a színről, amikor valami vereséget kell megemésztenünk éppen. Szeretnék mindent megköszönni a Juventus-családnak, hiszen 2001-ben egy nagyszerű tehetséget igazolt le a klub, talán nem vagyok szerénytelen, ha ezt mondom, de ez a tehetség itt formálódott át bajnokká.
A Juventus tette lehetővé azt, hogy ez megtörténjen. Ebben a klubban léphettem előre, lépésről lépésre fejlődhettem. Az, hogy még negyvenévesen is erre a teljesítményre vagyok képes, a Juventus érdeme. Annak köszönhető, hogy itt jobb szakmai munka folyik, mint bárhol máshol a világon. Itt megismertem egy szemléletet, egy filozófiát, amely biztosan a következő években, a jövőben is része lesz az életemnek. Ugyanis szerintem ez az egyetlen módja annak, hogy sikeresek legyünk, hogy örömünket leljük az irdatlan mennyiségű elvégzett munkában. A megszerzett címeken és serlegeken kívül ez a legnagyobb ajándék, amit kaptam a Juventustól, s ezért örökre hálás leszek.”
Kitért arra is, hogy Roberto Mancini szerette volna, ha elbúcsúztathatja a szövetség június 4-én, éppen Torinóban, a hollandok elleni válogatott mérkőzésen a Squadra Azzurrától, illetve, ahogy Buffon mondta, a Nazionalétól. A jelek szerint örök tüske maradt benne a svédek elleni vb-pótselejtező után kapott kritikák miatt: „Ha akkor probléma volt Buffonnal, nem hinném, hogy ezek három vagy hat hónappal később elmúltak volna – mondta. – Az olasz válogatottnak nagyon jó és tehetséges fiatal kapusai vannak, nekik kell megadni a szereplési lehetőséget. Mindig is azt gondoltam, hogy életében kell elismerni valakit, nem a halála után. Nagyon sokat jelentett nekem a válogatott, megtettem érte, amit csak tudtam. De az a fejezet lezárult, nem szeretnék valamiféle ünnepséget vagy tisztelgést. A 176. válogatott mérkőzésem volt az utolsó, nem leszek ott a hollandok elleni találkozón.”
Korábban hallani lehetett arról, hogy Gigi Buffont az argentin Boca Juniors szeretné megszerezni, de azt az ajánlatot a kapus nem fogadta el. Ugyanakkor, mivel csak a Juvétól és az olasz futballtól való búcsújáról beszélt, nem zárható ki a folytatás.
„Tizenöt nappal ezelőtt még biztos voltam abban, hogy befejezem – mondta. – Ám azóta kaptam néhány nagyon érdekes és megtisztelő ajánlatot kapusként és civilként is. A következő napokban, amikor egy kicsit érzelmileg is feldolgoztam a mostani helyzetet, meg fogom hozni a döntésemet. Sok mindent mérlegelni kell. Kicsit bizonytalan vagyok a jövőt illetően, de szerintem ez természetes egy ilyen kaliberű változtatásnál. Számolni kell majd az érzésekkel, azzal, hogy egy új kihívás mennyire vonzó, de a fizikai képességeim határával is. Romantikus álmom volt visszatérni Parmába, közel érzem magamhoz a klubot és az egykori társakat, de ennyi és semmi több. Igazi versenyló vagyok, ezért biztosan nem megyek el levezetni a harmadik vagy a negyedik ligába sem. Kaptam ajánlatokat az angol élvonalból is, ezeket is meg fogom fontolni. Ha folytatom, csak valami nagy cél érdekel. Ezekért élek.”
A Juventus honlapja a harmadik betű helyére az egyest kombinálva az Unico (egyedüli) és az Inimitabile (utánozhatatlan) szavakkal ünnepelte. A lehető legkifejezőbben és legméltányosabban .
A világbajnoknak csak a Bajnokok Ligája-győzelem hiányzik
Gianluigi Buffon 1978. január 28-án született, Carrarában. 1991-ben lett a kilencvenes évek első felében Európa legjobbjai közé tartozó AC Parma kapusa, s mindössze 17 évesen és 295 naposan a bajnok AC Milan ellen mutatkozott be az olasz élvonalban. 2001-ig 168 élvonalbeli mérkőzésen védett a sárga-kékeknél, 21 évesen, 1999-ben megnyerte velük az Olasz Kupát, az olasz Szuperkupát és az UEFA-kupát is. Miután a Parma az anyagi csőd felé rohant, a Juventus 2001-ben – kapusért világrekordot jelentő, ma több mint ötvenmillió eurónak megfelelő összegért, 100 milliárd líráért – leszerződtette az addigra már válogatott kapust. Az elmúlt tizenhét idényben tizenegy bajnoki címet nyert a Juvéval, ezekből kettőt az emlékezetes Calciopoli-botrány miatt az olasz szövetség elvett. Négyszer lett az Olasz Kupa, ötször az olasz Szuperkupa-győztese. Háromszor (2003, 2015, 2017) védett BL-döntőben, ha lehet valamiért hiányérzete a pályafutásával kapcsolatban, akkor az a BL-siker hiánya. 2003-ban, a Milan elleni szétlövésben két tizenegyest kivédett, de ez sem volt elég a győzelemhez. Az olasz élvonalban a legtöbb mérkőzéssel dicsekedhető aktív játékos, a szombati lesz a 640. fellépése, az örökranglistán csupán Paolo Maldini előzi meg. A Juventus tagjaként egyedül Alessandro Del Piero játszott nála több mérkőzésen. A „zebráknál” töltött 655 meccséből háromszázszor nem kapott gólt. Ő tartja az olasz A-liga góltalansági csúcsát, 974 percen keresztül nem kapott gólt a 2015–2016-os szezonban. Az olasz válogatottban 1997 és 2017 között 176 mérkőzésen védett, az 1998-as vb-n még csak nem játszó tartalék volt, ellenben a 2002-es, a világbajnoki címmel zárt 2006-os, a 2010-es és 2014-es vb-n első számú kapus volt. 2006-ban a posztján a torna legjobbjának választották. Ezüstérmet szerzett a 2012-es Eb-n, részt vett a 2004-es, a 2008-as és a 2016-os tornán is. Túl jár hivatásos pályafutása ezredik mérkőzésén