Tizedszer is nekifuthatunk

Az eddigi harminc nyári olimpia közül kilenc esetben merült fel, hogy Budapest legyen a házigazda. Először 1896-ban, amikor a rendezést Athén kapta, de az ötletgazda Coubertin báró és a MOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során szóba került Budapest esetleges szerepe is. A NOB 14. ülését 1911-ben Budapesten rendezték. Az olimpiáért Budapest is harcban állt, de a rendezést Berlin kapta, igaz, a játékok az első világháború miatt elmaradtak. 1920-ban Budapest ismét kandidált, de vesztes ország lévén még sportolóinkat sem engedték indulni Antwerpenben. 1936-ban Budapest is jelentkezett az olimpia rendezésére, de voksot sem kapott. 1940-ben Budapest ismét pályázott, de a szavazás Tokiónak kedvezett, ez az olimpia is elmaradt a világháború miatt. 1944-ben újra pályáztunk. London nyert, de a háború ezt a játékot is elsodorta. 1960-ban Budapest az első körben még nyolc voksot kapott, ám ez kevés volt. 2001-ben Orbán Viktor miniszterelnök Lausanne-ban Juan Antonio Samaranch NOB-elnöknek jelezte kandidálási szándékunkat. 2002. február 26-án az Országgyűlés elfogadta a határozatot a 2012-es budapesti olimpia rendezési szándékáról. 2003. április 30-án a Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy nem ad pénzügyi garanciát a megvalósításához. 2005-ben Budapesten tizenöt magyar nagyvállalat kezdeményezésére ismét felröppent a nyári olimpia megrendezésének ötlete. Az Országgyűlés 2009 decemberében döntött, hogy benyújtja a 2020-as olimpiára a pályázati előkészítő törvénytervezetet, de a törvényjavaslat tárgyalása sem kezdődött el, mert a Nemzeti Sporttanács, majd a Nemzeti Sportszövetség nem támogatta a javaslatot. 2015. június 10-én a NOB Közgyűlése döntött, hogy javasolja Budapestnek és Magyarországnak a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezését.