Sport

Szakály Pétert nem kellett megoperálni

Labdarúgás. A DVSC az El-selejtezőben folytathatja

Balszerencsés éve van Szakály Péternek, a DVSC válogatott középpályásának. Alig hogy vissza­tért a pályára vádlisérüléséből, kedden Fehéroroszországban, a BATE Bori­szov elleni Bajnokok Ligája selejtezőmérkőzésen hordágyon kellett elhagynia a pályát. Jó hír a sok rossz között, hogy a röntgenfelvételek nem mutattak ki törést, de a futballista azóta sem tud lábra állni. Szakály Péterrel beszélgettünk.

szakaly_peter
Szakály Péter (Forrás: dvsc.hu)

– Mit mondanak az orvosok?
– Mivel a röntgenfelvétel sem mutatott ki komolyabb törést vagy zúzódást, így az óvatos becslések szerint két hét pihenő vár rám. Nagyon bízom benne, hogy utána már visszatérhetek a pályára. Azt azért hozzáfűzték az orvosok, hogy rosszabb esetben akár egy hónap kényszerpihenő is várhat rám. Egyik sem hangzik jól, de remélem, ebben a hónapban már újra ott lehetek a pályán.

– Mi történt pontosan? A televízióban csak azt lehetett látni, összeesik és fájdalmas arccal a lábát fogja.
– Bedobás után igyekeztem jó lövőhelyzetet kialakítani magamnak. Ahogy elrúgtam a labdát, már éreztem, hogy az ellenfél talppal eltalálja a lábamat. Borzasztó fájdalmaim voltak, és bevallom, először azt gondoltam, nagyon nagy a baj. Tényleg azt hittem, hogy eltört a lábam.

– Az öltözőben volt, amikor a fehéroroszok belőtték a továbbjutást eldöntő góljukat, vagy esetleg ki tudott bicegni a kispadhoz?
– Nem, nem tudtam. Az öltözőben folyamatosan jegelték a lábamat. Képíró Jani bácsit küldözgettem szinte percenként, hogy nézze meg, mi az eredmény, mennyi van még hátra. Egyszer elfehéredett arccal jött be, mondta, hogy letelt a rendes játékidő, de a játékvezető hat percet hosszabbít. Utána persze az öltözőbe is behallatszott az a hangrobbanás, ami a fehéroroszok továbbjutását jelentette. Ahogy az összes játékostársam, én is borzasztóan magam alatt voltam a kiesés után. Arra még van esélyünk, hogy ősszel az Európa-ligában szerepeljünk, ha szerencsénk lesz a pénteki sorsoláson, és verhető csapatot kapunk. Mindenesetre most még nem ezzel foglalkozunk, mindannyian magunk alatt vagyunk.

– Ön mint csapatkapitány beszélt már Selim Bouadlával, aki a buta kiállításával nagyon nehéz helyzetbe hozta Boriszovban a Debrecent?
– Erre még nem volt alkalmam. Tegnap kimankóztam ugyan az edzésre, de nem beszéltem vele. Azt azért szeretném elmondani, hogy Bouadla nem az a játékos, aki keménységéről lenne híres, de tény, most óriási butaságot követett el. Túlpörgött a keddi mérkőzésen, és nyilván ezért kapott rövid idő alatt két sárga lapot. Ez bármelyikünkkel előfordulhatott volna. Azt, sajnos, már sosem tudjuk meg, mi lett volna a vége, ha nincs ez az ostoba kiállítás.