Sikerült az alapokat megerősíteni

- Az alap szélesedik, de a hazai élmezőny még mindig igen vékony. Elégedett a Rióban szerzett négy ponttal, vagy többet várt?

- Az ember mindig többet remél, de nem lehetek elégedetlen, mert 1968 után állhatott fel újra női atlétánk olimpiai dobogóra. Hat versenyzőnk került az első tizenhat közé, Márton Anita, Farkas Györgyi, Kővágó Zoltán és Pars Krisztián pedig az első nyolcba. Persze, ha sérülés nem zavarja olimpiai bajnokunk, Pars Krisztián felkészülését, akkor jobb is lehetett volna a mérlegünk.

- A napokban jelent meg, hogy a kormány két és fél milliárd forinttal támogatja a Gyulai István emlékverseny rendezését a következő években. A magyar atlétikának nem lenne hasznosabb ezt a pénzt a műhelyek támogatásra költeni, mint egy néhány ezer nézőt vonzó nemzetközi viadalra?

- Nézze, ezt a pénzt sok mindenre lehetne költeni, de úgy gondolom, a kormány nem véletlenül támogatja ezt a versenyt, amely az elmúlt években a világ egyik legerősebb és legnépszerűbb egynapos versenye lett. Erre szívesen jönnek el a sztárok is. Valóban nagyon fontos, hogy tehetségek megfelelő körülmények között készülhessenek a szakosztá­lyok­ban, de ugyanolyan fontos, hogy legyenek példaképeik, akik motiválják őket. Erre pedig kiváló alkalom az emlékverseny, ahol legjobb atlétáink világ- és olimpiai bajnokokkal lehetnek egy légtérben. Velük készülhetnek a versenyekre, elleshetik a bajnokok technikáit.

- Ha már a világsztárokat említette, ebben az évben kiderült, hogy a sportok királynőjének nevezett atlétika igen beteg a sorozatos doppingbotrányok miatt. Hisz abban, hogy a királynő gyógyítható?

- Ebben az esetben is kiderült, hogy a fejétől bűzlik a hal. A nemzetközi szövetség volt szenegáli elnöke, Lamine Diack a gyanú szerint pénzért hajlandó volt eltitkolni doppingeseteket.
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség vizsgálata szerint jelentős volt a korrupció a nemzetközi szövetségben. A decemberi kongresszuson Sebastian Coe, az IAAF új elnöke meghirdette a változás ideje programot, amely komoly lehetőség arra, hogy leszámoljanak a sportág fertőzött múltjával. Elősegíti a független doppingellenes és fegyelmi rendszer létrehozását.

- Elérhető ebben a doppingérzékeny sportágban a tiszta felkészülés?

- Erre nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni. A cél természetesen az egyenlő feltételek elérése, ugyanakkor nem hiszem, hogy sokan kíváncsiak lennének egy 10,20 másodperces olimpiai döntőre férfi száz méteren.
A mai rendszerben az a baj, hogy vannak védett és támadható nemzetek, s ez így nem igazságos. Nem akarok vádaskodni, de amikor egy sokszoros olimpiai bajnok azt találja mondani, hogy csak most fogom fel, sosem versenyeztem tiszta mezőnyben, az finoman szólva sem elegáns. És azt sem tartom jónak, hogy a doppingmintákat utólag ellenőrzik. Erre mondta egy riói bajnok, hogy 2016-ban győztem, de csak 2026-ban iszom pezsgőt az aranyérmemre.

- Mi ezt hamarabb is megtehetjük, szilveszterkor. Az új évben a Magyar Atlétikai Szövetségben választások lesznek. Indul az elnöki tisztségért?

- Igen, mert úgy gondolom, hogy a 2012-ben elindított sportágfejlesztési programot, ha erre lehetőséget kapok, jó lenne befejezni 2020-ig. Január 2-ig lehet pályázni, így nem tudom, hogy lesznek-e riválisaim az elnöki tisztségre. Elárulom, nem szeretnék örökös elnök lenni, mert ahogy a sportolói pályafutásnak, a vezetői tevékenységnek is van eleje és vége. Csak addig maradok, amíg a tagság úgy érzi, hogy munkámmal tudok segíteni a magyar atlétikának. Hogy mi a véleménye, az január 21-én kiderül.