Ötödször nyerhet Cristiano Ronaldo a szavazáson

Annyi már a díj a világfutballban, hogy nem árt először kicsit tisztába tenni, melyiket ki adja és kinek. A France Football – annak a kiadónak a lapja, amelynek a BL-előd Bajnokcsapatok Európa-kupája ötletét is köszönhetjük – 1956-ban írta ki az első szavazást, s akkor Stanley Matthews nyert. 2010-ben az addigra már 1991 óta önálló szavazást tartó FIFA egyesítette a magáét a franciákéval, attól kezdve hat éven át közös ankétot tartottak, FIFA-aranylabda néven. Tavaly ismét kettévált a szavazás, s a FIFA is külön díjat adott a legjobb férfijátékosnak, ennek Best (Legjobb) lett a neve.

A France Football, hatvan évvel az első szavazás után, újra megválasztotta a maga aranylabdását, ahogyan teszi azt ma este is. Az első számú esélyes Cristiano Ronaldo, aki október 23-án, Londonban, megkapta a FIFA díját is. Ha nyer, ötödször végez az élen, s ezzel beéri az örökranglistán a korábbi egyetlen ötször győztest, Lionel Messit, a másik játékost, akiről a nemzetközi sajtó egyáltalán el tudja képzelni, hogy győzzön. A France Football egyébként a szavazás előtt harmincas listát tett közzé, abból válogathattak a felkért újságírók.

Ötven éve Albert Flóriánt ünnepelték

Népstadion helyett a Gundel: Albert Flórián sajátos aranylabdaünnepe (Fotó: MH)

Az aranylabda-szavazás történetében Puskás Ferenc volt az első magyar, 1960-ban BEK-győztes, Világkupa-győztes, a BEK-döntő és a Világkupa-döntő, BEK-sorozat, valamint a spanyol bajnokság gólkirálya is lett – mégis második lett Luis Suárez mögött. Albert Flóriánt, a Ferencváros középcsatárát 1967-ben Európa legjobbjának választották. A France Football az évi, december 26-i száma tudatta világgal, hogy a magyar center kapta a díjat. A lap újságírói a következő májusi, a szovjetek elleni Eb-negyeddöntő előtt, a Népstadionban akarták átadni az aranylabdát, ám ezt a hivatalos politika megakadályozta.