Óriási támogatottság a városházán

Győzött az igen. Borkai Zsolt MOB-elnök számított a közgyűlés támogatására (Fotó: Varga Imre)

Sok egykoron kiváló sportoló tette tiszteletét a Fővárosi Közgyűlésen. Többek mellett ott volt Jónyer István világbajnok asztaliteniszező, Darnyi Tamás olimpiai bajnok úszó, Portisch Lajos nemzetközi sakknagymester, Polgár Judit, a világ legjobb női sakkozója, Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász, Schmitt Pál, a MOB korábbi elnöke, Nagy Tímea olimpiai bajnok vívó és sokan mások.

Tarlós István főpolgármester ismertette, hogy az egyik fő napirendi pont az olimpiai pályázat szándéknyilatkozatának megszavazása. Felköszöntötték a szintén jelen lévő Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, aki tegnap ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. Borkai Zsolt, a MOB elnöke a napirend vitája előtt a szándéknyilatkozat benyújtásának támogatását kérte a közgyűléstől. Kijelentette, hogy e cél érdekében össze kell fogni. „Szeretnénk kinyilvánítani azt a szándékunkat, hogy pályázzunk a 2024-es olimpia rendezéséért, és ezért kérem önöket, hogy támogassák a javaslatot” – mondta.

Borkai után Fürjes Balázs kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos közölte, hogy a sikeres pályázat alapfeltétele az összefogás és az egység: „Összefogás nélkül nem lehet megvalósítani egy pályázatot sem. Ha önök igennel szavaznak, akkor a kormány partner lesz a rendezés megszervezésében.”

Az olimpikonok nevében Nagy Tímea arról beszélt, minden sportoló álma, hogy olimpián indulhasson. „Ha Magyarország, Budapest olimpiát rendezhet, higgyék el, az maga lesz a csoda, és annak az egész ország látja majd a hasznát” – mondta a kétszeres olimpiai aranyérmes. A vitában Tokody Marcell, a Jobbik képviselője Budapest nemzetközi megítélésének szempontjából fontosnak nevezte a rendezést. Hozzáfűzte, sok kockázati tényező van, amire eddig nem kaptak megnyugtató válaszokat. A Demokratikus Koalíció képviselője, Gy. Németh Erzsébet pedig kijelentette: jelenleg sem Budapest, sem Magyarország nem alkalmas arra, hogy olimpiát rendezzen.

Horváth Csaba MSZP-s képviselő azt szorgalmazta, hogy az ellenzékből is kerüljenek képviselők az olimpiai bizottságba. Az LMP-s Csárdi Antal pedig egyenesen életszerűtlennek nevezte az olimpia rendezés gondolatát, ugyanis szerinte azt a londoni játékok költségének a tizenötödéből szeretnék megrendezni, és ezt irreálisnak tartja. Hozzáfűzte, tart attól, hogy ez az egész pályázat a korrupció aranybányája lehet. Karácsony Gergely PM-s képviselő azzal kezdte mondandóját, hogy Magyarország szegény ország és nem hiszi, hogy eleget tud áldozni egy olimpia rendezésére. A végén azonban megjegyezte, hogy a szavazásnál az igen gombot fogja megnyomni, mert a gondok ellenére nagy lehetőséget lát a pályázatban.

Tarlós István vitazárójában annak adott hangot, hogy Magyarország már sokszor bizonyította, hogy a nagy célok érdekében képes összefogni. Elismerte, hogy korábban ő maga is szkeptikus volt az esélyeinkkel kapcsolatban, de egy évvel ezelőtt Thomas Bach, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság német elnöke meggyőzte, hogy nemcsak gigapolisok pályázhatnak eséllyel az olimpia megrendezésére. A szavazáson pedig huszonöt igen, az LMP-s Csárdi Antal nemje és a DK-s Gy. Németh Erzsébet tartózkodása mellett a képviselők elfogadták, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpia rendezésére. A testület felkérte a főpolgármestert, hogy az olimpia budapesti megrendezésének megpályázására vonatkozó közös szándéknyilatkozatot – az Országgyűlés támogató döntését követően – a MOB elnökével együtt írja alá, és küldje meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének.

Megkérdeztük
A főpolgármester óvatos optimista

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke: : „Eddig is tudtuk, hogy jó úton járunk a pályázat előkészítésében, ám innentől fogva még több összefogásra van szükség. Jelentős esélyt látok, hogy pályázzunk és nyerjünk.”

Tarlós István, Budapest főpolgármestere: „A magyar sportolók megérdemlik, hogy Budapesten versenyezzenek olimpián. A magam részéről azt mondom, legyünk óvatosan optimisták, de még semmiképpen ne kerüljünk győzelmi mámorba. Rengeteg munka van még előttünk.”

Jónyer István világbajnok asztaliteniszező: „Úgy jöttem ide, hogy bíztam a szavazás sikerében. Nagyon nagy dolog az, amit a fővárosi képviselők most megszavaztak. Nyilvánvaló, hogy sokat jelent az Agenda-program, pozitívan várom a további intézkedést.”

Nagy Tímea olimpiai bajnok vívó: „A Magyar Olimpiai Bizottság kért fel, hogy a sportolók nevében szóljak a képviselőkhöz. Örülök, hogy megszavazták, mert ha valaki, akkor én tudom, hogy mit jelent a sportolók számára, ha hazai környezetben versenyezhetnek.”

Tizedszer pályázunk

Mint lehetséges házigazdája egy nyári olimpiának Budapest, korábban kilenc alkalommal került szóba. Tegnap ez a szám tízre módosult. 1896-ban a rendezést Athén kapta, az előkészületek azonban vontatottan haladtak, ezért az ötletgazda Coubertin báró és a NOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során felmerült Budapest esetleges szerepvállalása. A mostani előtt legutóbb 2005-ben került szóba a hazai rendezés. Budapesten tizenöt magyar nagyvállalat kezdeményezésére megalakult a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) egyesület, amelynek célja az volt, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát 2016-ban vagy 2020-ban. (MTI)

Párizs is harcba száll

Három sikertelen kandidálás – az 1992-es, a 2008-as és a 2012-es játékok – után a Francia Olimpiai Bizottság bejelentette, hogy Párizs megpályázza a 2024-es nyári olimpia és paralimpia megrendezését. Az új pályázat infrastrukturális költségveté­sét hárommilliárd euróra (kilencszázmilliárd forint), a további szervezési költségeket pedig 3,2 milliárd euróra becsülik, míg a kandidálásra a tervek szerint hatvanmillió eurót fordítanak. Párizsban a létesítmények hatvan-nyolcvan százaléka már megépült, így a helyszínek döntő többségét nem újonnan kell felépíteni. (MTI)

A kandidálás menetrendje

Az úgynevezett meghívásos szakasszal január 15-én kezdődött meg a 2024-es játékok helyszínkijelölésének pályázati folyamata. A NOB közgyűlése 2014. december 8-án döntött arról, hogy a jövőben a pályázati szakaszt egyeztető fázis is megelőzi, amelynek során az érdeklődők választ kaphatnak kérdéseikre. A 2024-es olimpiára vonatkozóan a jelentkezési határidő idén szeptember 15. A kilenc év múlva esedékes olimpia házigazdájáról a NOB 2017-ben, Limában dönt. (MTI)