Sport

Nyereséges olimpia rendezése a cél

Párbeszéd az olimpiáért (10.) Bienerth Gusztáv szerint a vidéki városok nélkül nem csinálhatunk sikeres játékokat Budapesten

Egy hete szavazta meg a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése, hogy támogatja Budapest pályázatát a 2024-es nyári olimpiai játékok rendezésére. A magyar szándéknyilatkozatot 2015. szeptember 15-ig kell eljuttatni a NOB-hoz. A nevezésre részletes hatástanulmány készült, amelyről Bie­nerth Gusztávot, az Olimpiai Védnöki Testület tagját kérdeztük.

bienerth-gusztav
Bienerth Gusztáv több jó példát is látott a sikeres olimpia megrendezésére (Fotó: Csudai Sándor)

– Gondolom, óriási munka volt a budapesti olimpia megvalósítási tanulmányának az elkészítése. Mennyit dolgoztak a számításokon?

– Nagyon sokat. Több mint száz ember dolgozott az ezerháromszáz oldalas tanulmány elkészítésén, és több mint tizenötezer munkaórát fordítottunk a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére és a tervezésre.

– Mennyibe kerül a tervezés?

– Amit letettünk a MOB-közgyűlés asztalára, illetve az októberig még tartó munka négyszázkilencvenmillió forintot emészt fel.

– Mennyiben támaszkodtak más olimpiák hasonló munkáira? Van-e közöttük követendő, mintát adó?

– Több olimpia rendezését is megvizsgáltunk gazdaságilag. Természetesen a követendő példákat igyekeztünk mi magunk is beépíteni a tanulmányunkba, és természetesen okultunk a negatív, sőt néha elriasztó példákból is. Nagyon sok jó példát tapasztalhattunk, és ez nagyban segítette a munkánkat.

– Mi a budapesti olimpiai terv kritikus pontja? Közlekedés, infra­struktúra?

– Mint tudjuk, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017-ben Limában dönt a 2024-es olimpia helyszínéről. Tehát onnantól fogva hét évünk lesz arra, hogy a terveinket megvalósítsuk, és mindennel elkészüljünk. Ahogy az előbb is mondtam, vannak előttünk jó példák, így igyekszünk azokat követni, de természetesen a saját tervezésünkkel foglalkozunk.

– Mennyi önkéntesre van szükség egy sikeres olimpia rendezéséhez?

– Minimum huszonötezer önkéntes munkája kell ahhoz, hogy a lehető legzökkenőmentesebben meg tudjuk rendezni a budapesti olimpiát.


– Hogyan térülhet meg egy olimpia, hiszen a görögök még ma is nyögik a rendezést?

– Vannak pozitív, nyereséges rendezések. A mi célunk is csak az lehet, hogy a budapesti olimpia nyereséges legyen. Említhetném például a kilencvenkettes barcelonai játékokat, amely komoly nyereséget hozott a spanyol állam költségvetésének. Tehát mi is úgy indulunk, hogy minden téren sikeres olimpiát rendezzünk.

– Az eszmei sikeren túl, anyagilag hogyan lehet sikeressé tenni a játékokat?

– A tanulmány szerint 2015 és 2025 között évente átlagosan a költségvetés fél százalékát tennék ki az olimpiai befektetések, így a rendezés az ország számára gazdasági-pénzügyi szempontból megvalósítható, valamint bőven finanszírozható és megtérülő befektetést jelent. Ha Budapest pályázata sikeres lesz, akkor viszont nemcsak a finanszírozható mértékű befektetés jelentkezik, hanem az olimpia gazdasági és társadalmi előnyei is valóságosak lesznek. A rendezéssel a nemzetgazdaság többletjövedelméből az állami résznek ezeregyszázmilliárd forintra becsülhető többletjövedelme keletkezik, a szükséges befektetés összege pedig ennél kevesebbre, hétszázhetvennégymilliárd forintra tehető. Amellett, hogy a játékok rendezésének gazdasági mérlege egyértel­műen pozitív.

– Mennyit profitál az olimpiából Budapest, illetve az ország?

– Nagyon sokat. És nem csak anyagilag. Azon túl, hogy évekig rólunk beszélnének, mindenben fejlődne Budapest. A rendezés a munkahelyteremtő hatása mellett a megnövekedett turisztikai bevételeket, az ország versenyképességének növekedését, az európai uniós fejlesztési források hatékonyabb felhasználását is jelentheti majd. Egy jól megrendezett budapesti olimpia Magyarország imázsát is nagymértékben javíthatja.

– Vannak-e felmérések, számítások a megépítendő létesítmények utóhasznosításáról?

– Igen. Erre is készültünk. Csak olyan létesítményeket építünk, amelyek teljes mértékben utóhasznosításra kerülnek. Ha ez nem vagy csak részben lenne lehetséges, akkor ideig­lenes létesítményt vagy kapacitást hozunk létre. Ezeket pedig az olimpia, illetve a paralimpia után elbontjuk vagy visszabontjuk.

– Mennyiben javasolják a versenyek szétterítését, más városok bevonását?

– Nagyban. Budapest lenne a központ, de természetesen a vidéki városokat is bevonnánk. Úgy vélem, a vidék nélkül nem létezik nyereséges és sikeres budapesti olimpia.