Sport
Nyereséges olimpia rendezése a cél
Párbeszéd az olimpiáért (10.) Bienerth Gusztáv szerint a vidéki városok nélkül nem csinálhatunk sikeres játékokat Budapesten
– Gondolom, óriási munka volt a budapesti olimpia megvalósítási tanulmányának az elkészítése. Mennyit dolgoztak a számításokon?
– Nagyon sokat. Több mint száz ember dolgozott az ezerháromszáz oldalas tanulmány elkészítésén, és több mint tizenötezer munkaórát fordítottunk a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére és a tervezésre.
– Mennyibe kerül a tervezés?
– Amit letettünk a MOB-közgyűlés asztalára, illetve az októberig még tartó munka négyszázkilencvenmillió forintot emészt fel.
– Mennyiben támaszkodtak más olimpiák hasonló munkáira? Van-e közöttük követendő, mintát adó?
– Több olimpia rendezését is megvizsgáltunk gazdaságilag. Természetesen a követendő példákat igyekeztünk mi magunk is beépíteni a tanulmányunkba, és természetesen okultunk a negatív, sőt néha elriasztó példákból is. Nagyon sok jó példát tapasztalhattunk, és ez nagyban segítette a munkánkat.
– Mi a budapesti olimpiai terv kritikus pontja? Közlekedés, infrastruktúra?
– Mint tudjuk, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017-ben Limában dönt a 2024-es olimpia helyszínéről. Tehát onnantól fogva hét évünk lesz arra, hogy a terveinket megvalósítsuk, és mindennel elkészüljünk. Ahogy az előbb is mondtam, vannak előttünk jó példák, így igyekszünk azokat követni, de természetesen a saját tervezésünkkel foglalkozunk.
– Mennyi önkéntesre van szükség egy sikeres olimpia rendezéséhez?
– Minimum huszonötezer önkéntes munkája kell ahhoz, hogy a lehető legzökkenőmentesebben meg tudjuk rendezni a budapesti olimpiát.
– Hogyan térülhet meg egy olimpia, hiszen a görögök még ma is nyögik a rendezést?
– Vannak pozitív, nyereséges rendezések. A mi célunk is csak az lehet, hogy a budapesti olimpia nyereséges legyen. Említhetném például a kilencvenkettes barcelonai játékokat, amely komoly nyereséget hozott a spanyol állam költségvetésének. Tehát mi is úgy indulunk, hogy minden téren sikeres olimpiát rendezzünk.
– Az eszmei sikeren túl, anyagilag hogyan lehet sikeressé tenni a játékokat?
– A tanulmány szerint 2015 és 2025 között évente átlagosan a költségvetés fél százalékát tennék ki az olimpiai befektetések, így a rendezés az ország számára gazdasági-pénzügyi szempontból megvalósítható, valamint bőven finanszírozható és megtérülő befektetést jelent. Ha Budapest pályázata sikeres lesz, akkor viszont nemcsak a finanszírozható mértékű befektetés jelentkezik, hanem az olimpia gazdasági és társadalmi előnyei is valóságosak lesznek. A rendezéssel a nemzetgazdaság többletjövedelméből az állami résznek ezeregyszázmilliárd forintra becsülhető többletjövedelme keletkezik, a szükséges befektetés összege pedig ennél kevesebbre, hétszázhetvennégymilliárd forintra tehető. Amellett, hogy a játékok rendezésének gazdasági mérlege egyértelműen pozitív.
– Mennyit profitál az olimpiából Budapest, illetve az ország?
– Nagyon sokat. És nem csak anyagilag. Azon túl, hogy évekig rólunk beszélnének, mindenben fejlődne Budapest. A rendezés a munkahelyteremtő hatása mellett a megnövekedett turisztikai bevételeket, az ország versenyképességének növekedését, az európai uniós fejlesztési források hatékonyabb felhasználását is jelentheti majd. Egy jól megrendezett budapesti olimpia Magyarország imázsát is nagymértékben javíthatja.
– Vannak-e felmérések, számítások a megépítendő létesítmények utóhasznosításáról?
– Igen. Erre is készültünk. Csak olyan létesítményeket építünk, amelyek teljes mértékben utóhasznosításra kerülnek. Ha ez nem vagy csak részben lenne lehetséges, akkor ideiglenes létesítményt vagy kapacitást hozunk létre. Ezeket pedig az olimpia, illetve a paralimpia után elbontjuk vagy visszabontjuk.
– Mennyiben javasolják a versenyek szétterítését, más városok bevonását?
– Nagyban. Budapest lenne a központ, de természetesen a vidéki városokat is bevonnánk. Úgy vélem, a vidék nélkül nem létezik nyereséges és sikeres budapesti olimpia.