Nem kapósak a magyar futballisták

Huszti Szabolcs egyike a topligák magyar szereplőinek (Fotó: Reuters - Kai Pfaffenbach)

Hiába a vártnál jobb Európa-bajnoki szereplés, nem kapkodnak a kontinens klubjai a magyar focisták után. A svájci független sportkutató intézet (CIES) tanulmánya szerint a megvizsgált 31 bajnokság alapján kialakult rangsort a brazilok vezetik 469 futballistával, 114 játékosuk az öt topligában, az angol, a francia, a német, az olasz és a spanyol első osztályban játszik, 355 pedig a további huszonhatban. Szívesen igazolnak a csapatok francia játékosokat is (312). A képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig 201 focistával Spanyolország került.

Az ötvenes listán Magyarország csak 41., kilenc futballistánk szerepel topligában, 18 pedig a többi 26-ban. A szomszédos országok közül Szerbia az előkelő negyedik, 201 labdarúgóval, hetedik Horvátország (149-cel), 14. Szlovákia (97) és 25. Románia (54).

Vajon miért ennyire szerény a kereslet a magyarok iránt a játékospiacon?

„Az elmúlt évtizedek eredménytelensége miatt a magyar futball nagyon leértékelődött Európában – magyarázta Szabados Gábor sportközgazdász. – Ha én autót vásárolok, akkor mindegy, milyen márka, csak német gyártású legyen, mert számomra az a megbízható. Így vannak a klubok is, és ha hasonló tudású magyar vagy szerb futballista közül választhatnak, akkor inkább az utóbbi mellett döntenek. Ez a megítélés változhat, de az Európa-bajnoki szerepléssel csak az első lépést tettük meg. Klubcsapatainknak rendszeresen a Bajnokok Ligájában, az Euró­pa-liga csoportkörében kellene szerepelniük, és néhány labdarúgónknak a szuperklubokban, hogy a focistáink népszerűbbek legyenek. A szombati El Clasicón például három horvát is játszhat.”

Pedig anyagilag is megéri az élcsapatokban futballozni, mert míg az euró­pai topligákban a legjobb játékosok vagyonokat keresnek, addig a világ labdarúgóinak hatvan százaléka havi kétezer dollárnál (580 ezer forintnál) kevesebbet keres, tízből négyen pedig már megtapasztalták, milyen, ha nem érkezik meg idejében a fizetésük. A futballistákat képviselő nemzetközi érdekvédelmi szervezet (FIFPro) a Manchesteri Egyetemmel közösen európai, észak- és dél-amerikai, valamint afrikai országokban készített felmérést, melyben 54 ország 14 ezer játékosát kérdezték meg. A kutatás szerint a világ labdarúgói­nak 40,3 százaléka keres többet, mint havi kétezer dollár. A maradék hatvan százalékból 14,5 százaléknyian ezer és kétezer dollár között, 24,6 százaléknyian 300 és 1000 dollár között keresnek, 20,6 százaléknak pedig kevesebb jut havi 300 dollárnál.

Hatalmas tehát a különbség, mert például Cristiano Ronaldo éves jövedelméért, 88 millió dollárért egy afrikai csapatban játszó labdarúgónak 24 444 évig kellene futballoznia. De az NB I.-ben szereplő magyar játékosnak is néhány ezer évig kellene kergetnie a labdát.