Nehéz örökséget kap a FIFA új elnöke

Legsötétebb korszakát éli a FIFA, ezt talán senki sem vitatja. Még tavaly májusban történt, hogy a zürichi tisztújító kongresszus előtt egy nappal a svájci rendőrség – az amerikai hatóságok kérésére – a sportszervezet hét magas rangú tisztségviselőjét, köztük két alelnökét letartóztatta. Összesen tizennégy embert vádoltak meg azzal, hogy zsarolásra, csalásra és pénzmosásra épülő rendszert működtettek több mint két évtizeden keresztül, s ezzel százötvenmillió dollárra tettek szert. A svájci ügyészség büntetőeljárást is indított a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari vb odaítélése kapcsán hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával. A botrány ellenére aztán május 29-én mégis újraválasztották elnöknek a hetvenkilenc éves Joseph Blattert. A svájci sportvezető azonban néhány nappal később bejelentette, hogy nem tölti ki ötödik négyéves ciklusát a FIFA élén, és kezdeményezte, hogy utódját rendkívüli kongresszuson válasszák meg, ennek időpontját február 26-ra, vagyis mára tűzték ki.

Időközben a szövetség is vizsgálatot indított a korrupciós vádak kapcsán, aminek végén szerdán jogerősen hat évre eltiltották Blattert és Michel Platinit, az európai szövetség (UEFA) elnökét – aki júliusban még FIFA-elnöknek jelöltette magát – a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől.

Tegnap a Svájci Főügyészség bejelentette, hogy százötvenkét gyanús tranzakcióról tudnak a mai választással kapcsolatban. Tehát még az is megeshet, hogy a kongresszus előtt a rendőrök jó néhány tisztségviselőt bilincsben visznek el a zürichi Hallenstadionból. Egyébként a kongresszus elhalasztását kérte a nemzetközi Sportdöntőbíróságtól az elnökségért induló Ali bin al-Husszein herceg, mert szerinte nem lesz elég átlátható a pénteki szavazás módja, és fennáll a veszélye annak, hogy visszaélések történjenek. Időközben csatlakozott hozzá egy másik induló, Jérome Champagne is. A kérelmet végül elutasították.

Az elnökválasztás fő esélyesének az UEFA főtitkáraként dolgozó Gianni Infantinót tartják, aki Michel Platini eltiltása után szállt versenybe, és akire a magyar szövetség is szavazni fog. De bárki is lesz az új elnök, nem lesz könnyű dolga abban, hogy tisztára mossa a FIFA az utóbbi években rendesen besározódott tekintélyét.

Jelöltek
Nem lesz könnyű dolga a győztesnek

Ali bin al-Husszein: A negyvenéves jordán herceg tavaly májusban Sepp Blatter egyetlen kihívója volt a FIFA elnökválasztásán, ám végül súlyos vereséget szenvedett (73–133). A szervezet korábbi alelnökének támogatottsága ezúttal talán még kisebb, mint volt, nem sok esélyt jósolnak neki.

Jérome Champagne: Az ötvenhét éves francia politológus három földrészen végzett diplomáciai munkát. Ismeri a globális összefüggéseket és a FIFA rendszerének részleteit. Az 1998-as vb után különböző posztokat töltött be a nemzetközi szövetségben, majd főtitkárhelyettes lett. Kevés az esélye a győzelemre.

Gianni Infantino: A negyvenöt éves, svájci-olasz kettős állampolgár jogász jelenleg az UEFA főtitkára. Többéves tapasztalattal rendelkezik a klublicencek területén, és nagyon megbízhatónak tartják. Az európai és a dél-amerikai szövetségek őt tartják a tökéletes jelöltnek, ő a legnagyobb esélyes.

Salman Bin Ibrahim al-Kalifa sejk: Az ötvenéves bahreini sejk az ázsiai szövetség elnöke, akit az ázsiai szövetségek többsége támogat, és befolyásos pártolói is vannak. Politikai szerepvállalása miatt azonban több emberi jogi szervezet és európai politikus nem tartja alkalmasnak.

Tokyo Sexwale: A hatvankét éves dél-afrikai üzletember számára nem a legjobb ajánlólevél, hogy Sepp Blatter és a szintén korrupcióba keveredett Franz Beckenbauer támogatását bírja. Korábban harcolt az apartheid ellen, és Nelson Mandelához hasonlóan bebörtönözték.