Mehetnek külföldiek, de nem mindenáron

A huszonnyolc éves Aubameyang sajtóértesülés szerint hetvenkétmillió euróért szerződhet a Dortmundtól Kínába (Fotó: Reuters - Ralph Orlowski)

A téli játékospiacon nem valószínű, hogy újra az ázsiai nagyhatalom lesz a nyerő, de ettől még várható, hogy több tízmillió eurót vagy éppen dollárt utalnak át a kínai klubok bankszámláiról. Nem várható, hogy az ottani, tudásukat tekintve egyébként az európai középmezőnybe is csak jóindulattal sorolható (a Bajnokok Ligája harminckettes táblájának szereplőinél gyengébb) csapatok kerülnének majd a lista élére. Részben azért, mert a Neymar eladásával felborult (megőrült?) európai piacon sokkal valószínűbbek a még nagyobb léptékű transzferek, gondoljunk csak Virgil van Dijk és Philippe Coutinho klubváltására. Igaz, mindkettő története még a nyáron kezdődött, de korábban télen, az európai idény derekán ezeknek a felét sem adták egy-egy játékosért. A két transzfer összege meghaladta a 200 millió eurót. Az egyik játékost vette, a másikat eladta a kulcsszereplő Liverpool FC. Sokkal inkább valószínű, hogy az európai piacon lesz mozgás, ugyanakkor az várható, hogy ez a kettő marad a téli csúcsvétel.

Már csak azért sem várható, hogy az egyébként egy évvel ezelőtt irracionális költéseikkel figyelmet szerző kínai egyesületek továbbra is szórnák a pénzt, mert 2017 januárjában az ottani szövetség kapcsolt, s limitálta az átigazolási díjakat. Kiskapuk mindenütt vannak, ezért nem volt meglepő, hogy Pierre-Emerick Aubameyang kapcsán 72 millió eurós összeg került a sajtóba, de a kantoni Guangzhou Evergrande azonnal közleményt adott ki, amelyben közölte, az összeg tévedés, nekik eszükben sincsen megsérteni a Kínai Labdarúgó-szövetség szabályait. Az ország futballéletét irányító testület nem hozta nyilvánosságra sem a szempontrendszert, sem a pontos összeget, csak azt közölte, hogy „meg kívánja állítani az irracionális költéseket”.


A szövetség a mögöttünk hagyott bajnokságban igyekezett védeni a hazai piacot, háromban maximálta az egyszere pályára küldhető külföldiek számát, s hozott egy, a magyar futballban sokat kritizált „fiatalszabályhoz” hasonló rendelkezést, melynek értelmében a 18-as meccskeretbe minden klub köteles volt legalább két, 23 évesnél fiatalabb kínait nevezni, közülük az egyiket pedig a kezdő csapatba jelölni.

A márciusban kezdődő új idényre még inkább szigorodnak a szabályok. A teljes szezonban egy klub hat külföldit szerződtethet, de azonos időben nem lehet négynél több külföldije. Tehát kettőt az évad közben el kell küldenie, ha ki akarja használni a teljes kontingenst. Tovább szigorodott a „fiatalszabály”, amelynek értelmében nem lehet egy időben egy csapatban több külföldi a pályán, mint utánpótláskorú hazai játékos. Részben politikai tartalmú döntés, hogy a még állampolgársággal nem rendelkező, hongkongi, makaói és tajvani futballisták közül az egyesületek egyet hazainak számíthatnak.

Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az olasz Graziano Pellén és a belga Axel Witselen kívül erős európai válogatott tagját nem tudták a kínaiak a Szuperligába csábítani. A dél-amerikaiakkal és az afrikaiakkal már több az esélyük, de az eddigi rekorder Oscar kifejezetten rosszul érzi magát Kínában, a csúcsfizetéssel Sanghajba csábított Carlos Tévez pedig, miután mindössze 16 mérkőzésen játszott az idényben, a télen hazament Argentínába, a Boca Juniorshoz.

Egyetlen magyar szerepel az élvonal már az új idényre leszerződött külföldi futballistái között: Huszti Szabolcs. Még egy futballista játszott a magyar bajnokságban, a 2015 őszén Újpesten kiválóan szerepelt Mbaye Diagne. A hatvanegy légiósból tizennyolc brazil… A jelek szerint a megszorító rendelkezések az edzői karra nem vonatkoznak, sőt… A tizenhat élvonalbeli klub vezetőedzői között olyan nevekre bukkanhatunk, mint az olasz Fabio Cannavaro és Fabio Capello, a chilei Manuel Pellegrini, a portugál Vítor Pereira, Paulo Bento és Paulo Sousa, a német Uli Stielike és a szerb Dragan Sztojkovics.