Hatvan éve lapátoltak először olimpiai aranyat magyarok

Nyolc napot várt a magyar olimpiai delegáció az első aranyra Ausztráliában. A győzelmet egy érdekes páros, a sokat megélt, tapasztalt Urányi János – Öreg volt a beceneve – és tizenkét esztendővel fiatalabb, roppant tehetséges párja, Fábián László – Őcsi – aratta. Pedig a forradalom miatt a felkészülés utolsó szakaszában nem edzhettek vízen, mégis biztosan nyertek tízezer méteren. Fábián László szerint azért győztek: „Mert olyan jól felkészültek, hogy a forradalom miatt elmaradt edzések sem vetettek nagyon vissza bennünket. Perszer azért az olimpiai győzelem nem volt olyan sima, mert amíg a korábbi nemzetközi versenyeken játszottunk a mezőnnyel, s száz-kétszáz méterrel nyertünk, Melbourne-ben apait-anyait bele kellett adnunk a győzelemhez. Emlékszem, a rajt előtt Hegyi Gyula csapatvezető odakiáltott, hogy táviratot kapott otthonról, s mindenki jól van. Ez megnyugtatott, s végig vezetve nyertünk. A dobogó tetején az edzéseken nagyon kemény János elsírta magát, s azt mondta, meglátod, erre a győzelemre mindig emlékezni fognak.”

Urányi János a negyvenedik születésnapját sem érhette meg, szinte hetek alatt elvitte egy súlyos tüdőbetegség. Fábián László még három világbajnoki címet és négy Európa-bajnoki aranyat gyűjtött be, s aktív pályafutásának befejezése után szakosztályvezetőként, technikai vezetőként és edzőként adta tovább tapasztalatait. Az idén nyolcvanéves bajnok tanítványai közül sokan olimpiai győzelemig vitték, és a mai napig hálával és tisztelettel gondolnak rá.