Sport

Halálba menekült a megaláztatás elől

Olimpia. Ellehetetlenítették hazájában Coubertin barátját, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítóját, Kemény Ferencet

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egyik alapítójának, a hazai olimpiai mozgalom elindítójának, Kemény Ferencnek az életútja bizonyítja, hogy kis országunkban milyen nehéz nagyot alkotni. A magyar sport első sportdiplomatája hetven éve feleségével együtt öngyilkos lett.

olimpia
Egész életét az olimpiai eszme ápolásának szentelte (Forrás: Wikipédia)

Kemény Ferenc 1860. július 17-én a vajdasági Nagybecskereken – ma Zrenjanin – született. Középiskolai tanulmányai után a budapesti Polytechnikumban szerzett matematika- és fizikatanári oklevelet. Ezután Párizsba utazott, hogy ott a Col­lége de France és a Sorbonne előadásait hallgassa. A nagy hírű egyetemen ismerkedett meg és került barátságba Pierre de Coubertin báróval, az újkori olimpiai játékok alapítójával. Hazatérte után Kemény tanári pályafutása során jutott el Egerbe, ahol az Állami Alreáliskola igazgatójának nevezték ki, majd a budapesti Állami Reáliskolához került.

Még Egerben kapta meg Coubertin meghívólevelét az 1894. június 16–23. között a Sorbonne aulájában tartandó, az amatőrizmus kérdéseivel foglalkozó atlétikai kongresszusra, amelyen létrehozták a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. Kemény nem tudott megjelenni az ülésen, így csak Coubertin leveléből tudta meg, hogy távollété­ben a NOB tagjává és alelnökévé választották. Ez a kongresszus határozta el, hogy 1896-ban Athénban rendezzék meg az olimpiát, a görög kormány érdektelensége azonban kudarccal fenyegetett. Coubertin 1894 telén úgy látta jobbnak, ha más várost keresnek, s ekkor jelentkezett Kemény azzal a javaslattal, hogy a millenniumi ünnepségekre való készülődés lázában égő Budapest esetleg elvállalhatná az első újkori olimpiai játékok megrendezését. A hazai hivatalos szervek a létesítmények és a tapasztalatok hiányára hivatkozva azonban nem támogatták az elképzelést. Kemény, immár a NOB felhatalmazásával, teljes erővel vetette bele magát az olimpia propagálásába. Sorra jelentek meg írásai, tanulmányai, s közben fáradhatatlanul dolgozott a Magyar Olimpiai Bizottság megszervezésén. Hosszú vajúdás után 1895. december 19-én a Nemzeti Torna Egylet Szentkirályi utca 26. szám alatti tornacsarnokában megalakult az olimpiai játékokat előkészítő magyar bizottság, a MOB jogelődje, amelynek titkára Kemény Ferenc lett, így 1896-ban ő vezette az első újkori játékokra utazó magyar küldöttséget.

Az athéni játékok sikere itthon ellentéteket szült a két legnagyobb egyesület, a Magyar Athletikai Club és a Nemzeti Torna Egylet vezetői között. A MAC körül szerveződő vezetők megindították a harcot az olimpiai bizottság vezetéséért, s ez Kemény mellőzésével járt. Olyannyira, hogy a MOB értekezletére nem kapott meghívót, a tanácskozáson tisztségére alkalmatlannak minősítették, az alapszabályban biztosított hatáskörét pedig túlzónak ítélték. Belefáradva a harcba április 4-én levélben lemondott NOB-tagságáról.
A pedagógia területén kifejtett tudós munkásságát az ország hatá­rain túl is elismerték. Írásaiban, könyveiben a világbéke megteremtéséért szállt síkra. A Világakadémia című tanulmányát Nobel-díjra terjesztették elő. A nyilas hatalomátvétel után gettóba akarták kényszeríteni, de a 84 éves professzor 1944. november 21-én feleségével együtt inkább a halálba menekült. Nevét az első újkori olimpia színhelyén, az athéni stadionban márványtábla őrzi. Egerben az egykori munkahelyének, az iskolának és lakóházának falán emléktábla hirdeti, hogy itt élt és dolgozott hazánk első sportdiplomája. Kemény Ferencről nevezték el a város sportcsarnokát és sporttagozatos általános iskoláját.