Döntőről álmodozik Mikler

– Sikerült ráhangolódni a Kiel-meccsre?

– Igen. Úgy gondolom, ahogy közeledik a mérkőzés, egyre inkább „harapunk”. Egy edzést tartottunk egy helyi gimnáziumban, mert a négyes döntő helyszínét a rendezők még nem adták át. Azt látom, hogy a csapattársaimban és bennem is egyre nagyobb a drukk, amely egyre inkább átmegy hatalmas bizonyítási vágyba és maximális koncentrációba. Senkinek sem kell mondani, mi múlhat ezen a meccsen.

– Kimondható, hogy a Veszprém BL-győzelemért utazott Kölnbe?

– Azt gondolom, hogy a négyes döntő valamennyi csapata ezért jött. Nekünk is az lenne a csúcs, ha végre sikerülne. Ha egy picike góllal le tudnánk győzni a Kielt, akkor már merészebben lehetne álmodozni. De egyelőre csak a szombati elődöntőre koncentrálunk.

– Azt tudjuk, hogy éhesek a sikerre. Ön személy szerint hogyan készül?

– Nincs külön hókuszpókuszom. Egyszerűen bízom a védekezésünkben. Persze a minél jobb kapusteljesítmény érdekében én is elővettem a videofelvételeket, és tanulmányoztam, hova lövöldöznek a német csapat játékosai, hogyan végzik a hétméteres büntetőket. Kiokosodtam, amennyire lehetett, s bízom benne, hogy minden rendben lesz.

– Mi kell a győzelemhez?

– Több gól, mint az ellenfélnek. Úgy számolom és úgy gondolom, ha a Kielt huszonöt gól alatt tudjuk tartani, akkor reménykedhetünk. Ehhez persze a védekezésünknek nagyon rendben kell lennie. A németek nyilván rengeteg átlövéssel fognak próbálkozni, és meg kell akadályoznunk őket a gyors lerohanásokban. Mert tudjuk, az az egyik erősségük.

– Ha sikerül a bravúr, a másik ágról a Kielce vagy a Barcelona lenne ideálisabb ellenfél?

– Egyáltalán nem foglalkoztat ez, egy percig sem gondolok rá. Ez nem kívánságműsor, független tőlünk, hogy ki lesz az ellenfél, ha oda jutunk. Ahogy mondtam, az a legfontosabb, hogy szombaton egy picike góllal legyőzzük a Kielt. Ha sikerül, akkor jöhet a döntőbeli ellenfél, akit, amennyire tudunk, majd kielemzünk.