Sport
Az ünnepelt bunyós szerény maradt
Ökölvívás. Felavatták Papp László szobrát a budai Gesztenyéskertben
A Gesztenyéskertben felállított alkotás leleplezése előtt Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere ünnepi beszédében a többi között azt emelte ki, hogy a sokak által csak Papp Laciként emlegetett háromszoros olimpiai bajnok bokszoló több szállal kötődött a kerülethez. „A mai bajnokok csak álmodhatnak arról a szeretetről és rajongásról, amely Papp Lászlót vette körül annak idején. Mindezek ellenére ő mégis megmaradt szerény srácnak” – hangsúlyozta a polgármester.
Az olimpiai bronzérmes, amatőrként és profiként is világbajnok Erdei Zsolt megtiszteltetésnek nevezte, hogy ő is ünnepi köszöntőt mondhatott, mert Papp László gyerekkorától nagy példaképe volt, s máig az maradt. Szerencsésnek nevezte magát, amiért személyes emlékei is vannak a legendáról, aki annak idején többször megfordult a válogatott edzésein, s adott tanácsokat mindenkinek.
Az ünnepi beszédek után leleplezett szobor Fekete Géza alkotása, aki Papp László Budapest Sportarénában látható mellszobrát is elkészítette.
A XII. kerületben nem feledkeztek el háromszoros olimpiai bajnokunkról
5 perces interjú: Ifj. Papp László, a legendás ökölvívó fia
– Elégedett azzal, ahogyan 2003-ban elhunyt édesapja emlékét ápolják?
– Az az igazság, hogy többnyire fellángolások vannak, de minden egyes alkalomnak nagyon örülünk, amikor apámról valamilyen módon megemlékeznek. Köztudott, hogy Angyalföldön még életében díszpolgárrá választották, a XII. kerületben pedig posztumusz díszpolgár lett, és most itt, a Gesztenyéskertben avatták fel a szobrát. Szóval ez a két kerület – és talán még Lágymányost említhetném – dicséretes módon ápolja az emlékét.
– Hogyan került a szobor a Gesztenyéskertbe?
– Eredetileg úgy volt, hogy a szomszédban található Magyar Olimpiai Bizottság elé kerül a szobor. De nem bánom, hogy változott a helyszín, mert úgy tudom, a MOB rövidesen elköltözik. Bizonyára kevesen tudják, hogy apám annak idején a Magyar Optikai Művekben volt inas, azaz ipari tanuló, ott lett műszerész. Ezért is örülök ennek a helyszínnek, mert a Gesztenyéskert karnyújtásnyira van az egykori gyártól, a MOM-tól.
– Úgy tudom, hogy a tizenkettedik kerületben élt a Papp család.
– Igen, csekély negyvenkét éve élünk a kerületben, ahol nagyon jól éreztük magunkat. Ez a szoboravatás akár édesapám születésnapi köszöntője is lehetne, hiszen ha megélte volna, szombaton lenne kilencvenegy éves.
– Kinek az ötlete volt egyáltalán a szobor?
– A MOM kulturális központ finanszírozta a szoboravatót, és támogatta a díszpolgárrá avatást is. Szóval le a kalappal a központ vezetői előtt.
– Októberben lesz tizennégy éve, hogy az édesapja elhunyt. A család mennyire tudta feldolgozni a feldolgozhatatlant?
– Természetesen nincs nap, hogy ne gondolnék rá, és szerencsére az én gyermekeim, az ő unokái próbálják a közösségi oldalakon több-kevesebb sikerrel ápolni az emlékét. Az ilyen események, mint ez a szoboravatás is, sokat segítenek lelkünknek, és ha az édesapám onnan fentről lenézett, és látta az ünnepséget, akkor az ő csibészes kacsintásával jelezte volna, hogy elégedett.