Sport
Az ország megérdemelné a rendezést
Párbeszéd az olimpiáért (9.) Óva int a túlzott reményektől a nyolcvanéves Kárpáti György – higgadtan kell mérlegelni
– Sokat változott az elmúlt évtizedekben az olimpiák rendezési metódusa. Miként emlékszik vissza a nagy sikerek színhelyeire?
– Ha egyetlen szóval kellene jellemezni a Helsinkiben és Melbourne-ben rendezett játékokat, azt mondanám, mindegyik családias volt. Kis kertes házakban laktunk, az olimpiai falu valóban falu volt, sok zölddel, közösségi házakkal. Aztán Rómában már sokemeletes épületekben volt a szállásunk, és bár Tokió még visszatért a jól bevált hagyományhoz, az emlékezetes és tragikus 1972-es müncheni olimpia óta minden a szigorú biztonsági előírások betartásáról szól. De függetlenül az elhelyezéstől, egy olimpia hangulata semmihez sem fogható, ez a sport világünnepe, amely eufóriában tartja a rendező ország lakosságát, és figyel rá a világ. Az is igaz, amikor Los Angelesben az amúgy kiválóan megrendezett játékok alatt megkérdezték az amerikai polgárokat, mit szólnak a nagy eseményhez, kiderült, száz közül nyolcvan nem tudta, hogy olimpiát rendez országa.
– Mit szól ahhoz, hogy hazánk is élénken foglalkozik a pályázás gondolatával.
- A NOB új koncepciója alapján a kisebb városok is eséllyel indulhatnak a rendezésért. Ezzel Budapest is sanszot kapott, annál is inkább, mert vitathatatlan: Magyarország a sportteljesítményei alapján megérdemelné, hogy házigazdája legyen a legnagyobb sporteseménynek. Természetesen higgadtan kell mérlegelni, mielőtt arról döntünk, hogy belevágunk-e a pályázásba. Mert rengeteg költséges infrastrukturális fejlesztés kell ahhoz, hogy megfelelő színvonalon bonyolítsuk le a játékokat.
– Nem gondolja, hogy a 2017-es vízes-világbajnokság sikeres megrendezése értékes segédpontokat jelenthet a végső döntésnél?
– Ha hibátlan és sikeres lesz a világbajnokság, azzal felhívhatjuk magunkra világ figyelmét, és jó ajánlólevél lehet a pályázathoz. Ennek ellenére óva intenék mindenkit a túlzott várakozástól. Hiába gyönyörű Budapest, hiába értünk el nagy sikereket, ha nincs megfelelő lobbitevékenyégünk, a nagyobb nemzetek elnyerhetik előlünk a rendezést.
Fontos döntés előtt a MOB közgyűlése
A ma délelőtti közgyűlésén dönt a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) arról a megvalósíthatósági tanulmányról, amelyet, ha elfogad a szervezet, akkor pályázhat a 2024-es budapesti olimpia megrendezésére. A társadalmi párbeszéd az olimpiáért program keretében rendezett konferenciasorozat harmadik állomásán, Győrben Borkai Zsolt, a MOB elnöke hangsúlyozta: amikor a megvalósíthatósági tanulmány készült, többször elhangzott az a mondat: „Ez jár nekünk.” Mégpedig azért, mert a legeredményesebb országok közül – 168 aranyérmével – egyedül Magyarország nem rendezett még ötkarikás játékokat. Ezen kívül az az érv is mellettünk szól, hogy Közép-Európában nem volt még olimpia. Borkai elmondta, hogyha a szerdai ülésen elfogadják a tanulmányt, akkor erről tájékoztatni fogja a politikai pártok frakcióit, szeptemberig pedig nagy munkával el lehet jutni odáig, hogy Magyarország kinyilvánítsa szándékát.
A 2024-es játékokra idén szeptember 15-ig lehet jelentkezni, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Eddig Boston, Hamburg és Róma jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora elmondta, hogy ha Magyarország kapná meg a 2024-es nyári olimpia rendezési jogát, akkor a társadalom olyan tudati átmosáson kerülne keresztül, amely utána hosszú évtizedekre határozná meg a magyar közgondolkodást, nemcsak a sport területén. S nem csupán az ország egy-egy pontjain lennének létesítményfejlesztések.