Sport
Az ezüstérem az összetartás jutalma
Sakk. A magyar válogatott csak a győztes kínai csapattól kapott ki a 41. sakkolimpián – Almási, Lékó és Polgár másodszor második
Horváth Tamás szövetségi kapitány (balra) és ezüstérmes csapata (forrás: chess.hu)
– Nagy ünneplés volt az eredmény-hirdetés után?
– Nagy felhajtás nem volt, de természetesen mindegyikünk örült, hiszen nehéz egy olimpián feljutni a dobogóra. Hosszú volt ez a torna, tele izgalommal, feszültséggel. Ezért mindannyian úgy gondoltuk, hogy szép volt, jó volt, de már mennénk haza.
– Az olimpia előtt milyen helyezést tűzött ki célul a csapat számára?
– Teljesen egyetértettem Polgár Judittal, aki kijelentette, hogy éremért jöttünk Tromsőbe. Én is reménykedtem a jó szereplésben, mert 2002 után először az öltönyömet is bepakoltam a bőrödbe. A harmadik fordulóban Kína ellen egy szerencsétlen vereséget szenvedtünk, amikor én is egy nyerő állást rontottam el. De nem csüggedtünk és mentünk előre.
– Melyik volt a legnehezebb , legemlékezetesebb győzelmük?
– Én a románok és az izraeliek elleni, egyaránt 3–1-es győzelmünket emelném ki, mert erős csapatokat vertünk meg.
– Mi volt ennek a magyar válogatottnak a legfőbb erőssége?
– A csapatmunka és a küzdőszellem. Ha valakinek nem ment, akkor igyekeztünk még jobban odatenni magunkat azért, hogy elérjük céljainkat. Semmiképpen nem szabad azt mondani, hogy a magyar válogatott szerencsés ezüstérmet szerzett, mert négy olyan csapat közül lettünk a legjobbak, amelyik tizenhét pontot szerzett. Inkább balszerencsések voltunk, hogy nem sikerült az aranyérem. Persze az ezüstéremnek is örülünk.
– Hogy érintette önt személy szerint Polgár Judit bejelentése, miszerint befejezi az aktív sakkozást?
– Köztudott rólam, hogy nagyon jó viszonyt ápolok Polgár Judittal, és ha hiszik, ha nem, én is csak az utolsó forduló előtt tudtam meg a döntését. Ugyanakkor nem lepett meg, érthető döntést hozott.
– Igaz az, hogy a válogatott számára egy kiskaput még nyitva hagyott?
– Ezzel a második hellyel kvalifikáltuk magunkat a csapatvilágbajnokságra, amelyet jövőre Jerevánban rendeznek. Ha a szövetségi kapitány úgy látja jónak, akkor Polgár Judit ott lehet közöttünk és harcolhat az újabb magyar sikerekért.
– Önnek milyen versenyei, feladatai vannak még az idei esztendőre?
– Hazatérve két hét pihenőt engedélyezek magamnak. Aztán szeptemberben már a spanyol, októberben pedig a holland csapatbajnokságon ülök asztalhoz. Közben beindul a Bundesliga is, szóval nem fogok unatkozni. De ez a mostani ezüstérem rengeteg erőt ad a további feladatokhoz.