A változás a magyar sportot szolgálja

Szabó Tünde felkészült a nagyobb kihívásra (Fotó: Varga Imre)

– Miért volt szükség a sporttörvény módosítására, amikor a londoni és riói olimpia magyar sikerei is azt jelezték, hogy a Magyar Olimpia Bizottságnál jó kezekben van a gyeplő?

– A változtatás nincs összefüggésben az olimpiai szerepléssel. Már korábban felmerült, hogy a sportirányítás rendszere nem elég hatékony, azonban az olimpiai ciklus közben a kormány nem akart változtatni. Amikor 2011-ben átalakították a struktúrát, még nem indult el a tizenhat kiemelt sportág támogatási programja, a húsz felzárkóztatási sportág fejlesztése, nem került bevezetésre a kiemelt edzők státusának rendszere, a kiemelt egyesületek támogatásának rendszere, valamint nem folyt ilyen nagymértékű sportlétesítmény-építési és -felújítási program. Akkor még nem volt meg annak a szándéka sem, hogy Magyarország 2024-ben olimpiát rendezzen. Mára ezek a programok működnek, a fejlesztések megvalósultak vagy folyamatban vannak, tehát indokolt, hogy a magyar sport teljes igazgatási és finanszírozási rendszere a MOB-tól az Emmi államtitkárságához kerüljön át.

– Egy MOB-vezető szerint ezzel visszatértek ahhoz az irányításhoz, amely 2004-ben Gyurcsány Ferenc sportminisztersége alatt működött.

– Ez nagy tévedés, hiszen a mostani helyzet teljesen más! Azóta a sport stratégiai ágazat lett, s ennek megfelelően az állami támogatás 2004-hez viszonyítva a sokszorosára nőtt. Akkor az említett miniszter csak ígérte a korszerű központi uszoda építését, amelyből aztán egy medence lett a Hajós Alfréd uszodában. Most viszont épül Európa egyik legkorszerűbb létesítménye, amelyben jövőre vizes világbajnokságot rendezünk. Épültek és épülnek tanuszodák, tornatermek és más sportlétesítmények is.

– A kormány az olimpia után nagyon gyorsan döntött a változtatásról. Tudomásunk szerint úgy, hogy a MOB-bal nem is egyeztetett.

– Amint már említettem, ez nem elhamarkodott döntés volt, már az elmúlt években is felvetődött, hogy az állami és a civil sportigazgatás hatáskörét egyértelműen el kell különíteni, illetve be kell vezetni az egycsatornás finanszírozási modellt. A riói olimpia után a kormány döntött a sporttörvény módosításáról, amelyet olyan időpontban kellett elfogadni, hogy legyen idő az átállásra, hogy az egycsatornás támogatás bevezetése január elsejétől zökkenőmentes legyen. Természetesen a MOB vezetőivel is tárgyaltunk az átalakításról, s a kérésükre az eddig tagozatként hozzájuk tartozó nem olimpiai sportágak, a fogyatékkal élők sportja, a szabadidősport, valamint a diák- és hallgatói sport köztestületként működik tovább.

– Mi lesz az egycsatornás finan­­szírozási modell előnye és mi a hát­ránya?

– Véleményem szerint hátránya nem lesz. Biztos vagyok abban, hogy sokkal hatékonyabb, gyorsabb lesz az új sportirányítási rendszer, könnyebb lesz tervezniük a sportvezetőknek. Eddig kétfelől érkeztek a pénzek, voltak átfedések, mostantól viszont egycsatornássá válik a rendszer, ezért egyszerűbb lesz hozzájutni a központi költségvetési támogatásokhoz. Az egész sportfinanszírozás átláthatóbb lesz!

– Ez fontos szempont. A szakosztályokban dolgozók szerint ugyanis nem az fontos, hogy ki osztja szét az állami támogatást, hanem az, hogy azt milyen hatékonyan költik el a szövetségek. Szigorodik az ellenőrzés?

– A szövetségek, az egyesületek eddig is szigorú szabályok szerint költhették el az állami támogatást. Az év eleji szervezeti változások keretében módosítottuk az ellenőrzés rendszerét. A korábbi, teljes folyamatot felölelő munkát felváltotta az állami támogatások szakmai döntésen alapuló megítéléséig tartó folyamat és az ellenőrzés kettéválása, valamint az ellenőrzési terület egy szervezeti egységbe való koncentrálása. A hatékonyságon lehet és kell is javítani.

– Mi lesz a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Feladatokat Ellátó Helyettes Államtitkárság feladata, amelynek már az elnevezése is bürokratikus? A fő gond ugyanis a jelenlegi rendszerben, hogy a jelentős állami támogatás ellenére a szülőknek több ezer forintos tagdíjat kell fizet­niük havonta a gyerekük sportolásáért. Ezért nem a tehetség, hanem a szülők jövedelme lett a kiválasztás egyik fontos tényezője.

– A cél az, hogy valamennyi fiatalnak legyen lehetősége a rendszeres sportolásra. Előfordulhat, hogy nem minden szülő tudja kifizetni a tagdíjat, de a szövetségek és az egyesületek eddig is méltányos tagdíjjal segítették az arra rászorulókat. Hogy mennyire fontosnak tekintjük az utánpótlás-nevelést, amely az egész sportéletünk alapja, azt az jelzi, hogy helyettes államtitkárság fogja koordinálni a már évek óta működő programokat. Ez a terület nem csupán az élsport jövője szempontjából meghatározó, hiszen például a társadalom egészségügyi állapotára is hatással van.

– Az új igazgatási rendszer mennyiben segítheti Budapest 2024-es olimpiai pályázatát?

– Pozitív hatással lehet a pályázatra, mert az új struktúrában a MOB-nak csak az olimpiai sportágakkal kell foglalkoznia, így több ideje marad a felkészülés irányításra, a szakmai javaslatok kidolgozására. Az új rendszerben jobban tud majd a kandidálásra koncentrálni, amellyel segítheti pályázatunk sikerességét.

– Hogyan készül fel az államtitkárság a jelentősen megnőtt tennivalók ellátásra?

– Az előkészületek javában zajlanak azért, hogy az átállás január elején gördülékeny legyen. A Sportért Felelős Államtitkárság létszáma a megnövekedett feladatok miatt természetesen bővül. A tárgyalások folynak, s rövidesen a személyi feltételek is biztosítva lesznek az új sportirányítási rendszerhez, amely, meggyőződésem, a magyar sport fejlődését szolgája.