A több néző kevesebb gólt láthatott

Gera Zoltán (balra) öröme a portugáloknak lőtt szépségdíjas gólja után (Fotó: Reuters - Robert Pratta)

Minden korábbi rekordot jócskán megdöntött a most véget ért labdarúgó Európa-bajnokság össznézőszáma, ami persze cseppet sem meglepő, hiszen ezúttal húsz mérkőzéssel többet játszottak, mint a négy évvel korábbi Eb-n. Ugyanakkor még így is lenyűgöző adat: a lengyel-ukrán közös rendezésű tornához képest közel egymillióval nőtt a nézőszám, a mostani 51 találkozót 2,4 millióan látták a franciaországi stadionokban. Visszatérve az átlagnézőszámra: 1988 óta most regisztrálták a legmagasabbat. (1988: 56 586; 1992: 37 306; 1996: 41 157; 2000: 36 220;, 2004: 37 306; 2008: 36 803; 2012: 46 481; 2016: 47 594.)

Nem ennyire örvendetes a kép, ha a gólátlagot nézzük. Majdnem visszazökkentünk az első tizenhat csapatos Eb, az angliai szintjére, s mindenképpen állítható, hogy ilyen szempontból visszatért a kilencvenes évek rossz emlékű bő első fele: 1992-ben 2,13-as, 1996-ban 2,06-os volt a gólátlag. Ha a 2000-es 2,74 ma már csak álom, a 2004-es (2,48), a 2008-as (2,48) és a 2012-es (2,45) torna is nagyon messzinek tűnik a mostani 2,12-es átlagtól. A magyar válogatott találkozói egyébként jócskán a torna gólátlaga fölöttiek voltak (3,5), tegyük hozzá, hogy még a számunkra sikeresebb csoportszakaszban is (3,33).

Érdekes ellentmondás, hogy bár a gólátlag visszaesett, Antoine Griezmann több szerzett góllal lett a torna legeredményesebb játékosa, mint Michel Platinit (1984, 9 gól) leszámítva minden korábbi elődje. Tartozunk az igazságnak annyival, hogy a francia csatár több mérkőzésen játszott, mint az előző tornák gólkirályai. De az eredménye így is kiváló! Cristiano Ronaldo beérte az Eb-n szerzett gólok tekintetében az eddigi elsőt, Michel Platinit (9-9), de ameddig a háromszoros aranylabdás franciának egészen elképesztő, 1,80-as a meccsenkénti átlaga, a portugálnak 0,43. Ezzel szemben Griezmann minden idők második legmagasabb gólátlagával zárta a tornát: 0,86-os mutatóját – hét mérkőzésen hat gól –, csak a nagy Michel szárnyalta eddig túl. Az Atlético Madrid csatára nyert a „kanadai listán” is, hat gólja mellett két gólpasszt adott. Emellett ő az első, aki öt gólig jutott az egyenes kieséses szakaszban. Mesterhármast senki sem ért el, két gólig hatan jutottak, köztük Dzsudzsák Balázs, Griezmann pedig kétszer is. A legtöbb gólpasszt, négyet, a belga Eden Hazard adta.

Cristiano Ronaldo, szokásához híven, ezen a tornán is felállított néhány csúcsot. Megdöntötte a lejátszott Eb-meccsek rekordját (21), a lejátszott Eb-percek csúcsát (1793), rajta kívül senki sem játszott 12 év alatt három elődöntőt, s 1964 óta senki sem szerzett két Eb-elődöntőben is gólt. A legtöbb Eb-meccset immár Andrés Iniesta és Cesc Fabregas nyerte meg (11-11).

Végezetül két magyar rekorder: a 40 éves Király Gábor lett minden idők legidősebb Eb-szereplője, a 37 éves Gera Zoltán pedig a 2016-os torna legidősebb gólszerzője.

Alig volt tét nélküli mérkőzés az Eb-n

Noha Joachim Löw, a németek szövetségi kapitánya és Mats Hummels, az egyik kulcsjátékosuk a huszonnégyes mezőny ellen foglalt állást, a többség véleménye szerint sikert aratott Michel Platini kezdeményezése, a létszám növelése. Elsősorban a nézőszám emelkedése (nemcsak a stadionokban, hanem a szurkolói zónákban is!) az egyik bizonyítéka ennek. Ugyanilyen pozitívum, hogy a négy harmadik helyezett továbbjutásának köszönhetően még az utolsó csoportkörben is minden mérkőzésnek volt tétje. Ezzel párhuzamba állítva elveszett az a tény, hogy mindössze a továbbjutók fele szerzett legalább két győzelmet az első kétszázhetven perce alatt, s megnövekedett a döntetlenek száma. Még egy pozitívum: a csoportszakaszban alig volt lefutott meccs, a harminchatból mindössze három találkozó végződött háromgólos különbséggel. A nyolc az első adandó alkalommal búcsúzó válogatott közül kettő, az osztrák és a cseh csoportelsőként jutott ki, az albán, a román, az orosz pedig másodikként. Igaz, az ukránok, a svédek és a törökök csak harmadikok lettek a selejtezőcsoportjukban. Akadnak olyan vélemények, amelyek szerint nem a huszonnégyes, de még csak nem is a tizenhatos torna lenne az üdvözítő, hanem a köztes megoldást jelentő húszas. Ebben az esetben négy, egyenként ötös csoportban játszhatnának a csapatok, s mindegyikből az első kettő továbblépésével alakulna ki a negyeddöntő. (AD)