Sport
A magyar ötlet túlélte a századot
Atlétika. Stankovits Szilárd javaslatára nyolcvan évvel ezelőtt sikerrel rendezték meg az első Európa-bajnokságot Torinóban
Az ezüstérmes Sir József (középen) a 200 méteres döntő céljában a torinói Európa-bajnokságon (Fotó: MH/archív)
Stankovits Szilárd, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökének sporttörténeti érdeme az atlétikai Európa-bajnokságok elindítása. A hazai atlétika egykori vezetője már 1926-ban javaslatot tett az Európa-bajnokság lebonyolítására a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek (IAAF), de ezt a szervezet elutasította. Stankovits végül hat esztendeig tartó, szívós sportdiplomáciai munkával elérte, hogy a nemzetközi szövetség hosszú töprengés után végül az 1933-as bécsi kongresszusán elfogadta a magyar javaslatot. Ezután a nemzetközi szövetség megbízta a Magyar Atlétikai Szövetséget, hogy dolgozza ki az Európa-bajnokság szervezeti szabályzatát, és azt terjessze elő.
Az IAAF tanácsa az első Európa-bajnokságot 1934-re írta ki, és annak megrendezésével az olaszországi Torino városát bízta meg. Csak a férfiak léphettek salakra, az első női Eb-t négy év múlva Bécsben rendezték.
A magyar szakértői gárda vezetésével ragyogóan megszervezett kontinensbajnokságot láthatott a közönség a Stadio Comunale-ban 1934 szeptemberében. Huszonhárom ország legjobbjai versenyeztek, az aranyérmeken kilenc nemzet atlétái osztoztak. A németek és a finnek szerepeltek a legeredményesebben, de utánuk a magyarok következtek két arany-, három ezüst- és két bronzéremmel. Kicsi, de lelkes csapatunk valódi magyar virtust mutatott be a küzdelmek zajától hangos talján arénában.
A rendezőség, hogy az érdeklődést felkeltse, elsőként az 1500 méter döntőjét rendezte meg, amelyet a hazafiak kiválósága, az 1932. évi olimpiai győztes Luigi Beccali nyert meg Szabó Miklós előtt. A Bárónak becézett Szabó aztán a 800 méter döntőjében okos versenyzéssel, a célegyenesben remekül hajrázva sorra megelőzte ellenfeleit, majd a célban „elkapta” a biztos esélyesnek tartott olasz Lanzit is, s aranyérmes lett.
Kovács József, a népszerű „Kléri” is felállhatott a dobogó tetejére, a 110 méteres gátfutásban remek rajt után végig vezetve, biztos elsőként robbant a célba. Sir József ugyan nem nyert bajnokságot, de a két legrangosabb vágtaszámban is érmes lett: 100 méteren a harmadik, míg 200 méteren a második helyen végzett a győztes holland Bergerrel azonos idővel (21,5 másodperc). A férfi 4x100 méteren a magyar négyes (Forgács, Kovács, Sir, Gyenes összeállításban) szintén ezüstérmes lett. A futókon kívül egy „nehézatlétánk”, Donogán István szerzett harmadik helyet diszkoszvetésben.
Régi szép idők, mondhatnánk, hiszen az egy hét múlva kezdődő Eb-n nem számíthatunk ilyen sikeres szereplésre.