Sport
A kapus csodás százegy királysága
Labdarúgás. Király Gábornak óriási megtiszteltetés, hogy a válogatottság számában befogta a legendás Bozsik Józsefet

– Semmi ünneplés, már belemerült a hétköznapi ügyek intézésébe?
– Azért a lefújást követően a csodálatos fesztivál volt, a közönség alig akart leengedni bennünket a pályáról. A szurkolók is kitettek magukért, így ez kellemes kötelezettség volt. Az öltözőben is ünnepeltünk a társakkal meg mindenkivel, aki arra járt, de mától az újabb feladatokra kell koncentrálni. Mindjárt itt van a Videoton elleni Magyar Kupa-visszavágó, amelyet egygólos hátrányból várunk, a hét végén pedig Pakson játszunk bajnokit. Szóval van feladat bőven.
– Maradjunk még a vasárnapnál. Mikor hitte el, hogy megvan a győzelem, vele az Eb-szereplés?
– Amikor a játékvezető lefújta a meccset. Na jó, 2-0 után azt éreztem, hogy a norvégok nem fognak már három gólt rúgni. De az is végigfutott az agyamban, hogy ennyi helyzetből, mint amennyit a norvégok a két meccs alatt összehoztak, abból legalább egyszer betalálnak. És sajnos ez is bejött.
– Sajnos? Norvégia ellen hány százalék esélyt adott a továbbjutásunkra?
– Ötvenet. A sajnos meg csupán annyit tesz, hogy a lényeg a továbbjutáson volt. A pótselejtező előtt úgy véltem, a norvégok jobb játékerőt képviselnek, mint mi. Labdarúgóik többsége jó csapatokban, erős bajnokságokban edződik hétről hétre. De azt is éreztem, bennünket sem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. És annak kifejezetten örültem, amikor meghallottam: a norvégok népünnepélyt tartottak, amikor megtudták, mi leszünk az ellenfelük. Biztosak voltak a sikerükben. Ez a futballban elég gyakran visszaüt. Mi oda-vissza legyőztük őket.
– Érett játékával sokakat meglepett a válogatott. Megváltozott valami a csapat körül?
– Ez hosszú folyamat kis eredménye. Közben voltak buktatók, és voltak olyan eredmények is, amilyenekre rajtunk kívül szinte senki nem számított. Az évek során egyre erősebbek lettünk. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy most már felzárkóztunk Európa élmezőnyéhez, de azt igen: ezt az utat követni kell, ez jó irány.
– Az sem okozott zavart a fejekben, hogy a szövetségi kapitány három hete lecserélte a teljes szakmai stábját?
– Szerencsére nem. Mindenki hozzátette a magáét. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a selejtezőcsoportot három kapitány vezetésével játszottuk végig, mert a siker picit az övék is.
– A korábbi sokszoros német válogatott Andreas Möller pályaedzőként mit tudott hozzátenni a norvégok legyőzéséhez?
– Möller hallatlanul jó futballista volt, és edzőként is nagyon kiváló meglátásai vannak. Ők Bernd Storckkal az edzések előtt, alatt és után is sokat beszélgettek, nyilván sok pozitív dolog született.
– Százegyszeres válogatott lett, utolérte a legendás Bozsik Józsefet. Az Eb-n pedig korban lekörözheti a német legendát, Lothar Matthäust, aki harminckilenc évesen még szerepelt Európa-bajnokságon. Foglalkoztatják önt ezek a számok?
– Nem nagyon, bár azért büszke vagyok a százegy meccsre. A mostani két pótselejtező előtt azt mondtam a társaknak, senki ne foglalkozzon azzal, hogy én hányadszor állok a kapuban. Betartották. Most majd eltelik még jó néhány nap, leülepednek az események. Nyilván majd én is elgondolkodom azon, mit is jelent egy olyan legendát befogni a válogatottság számát illetően, mint amilyen Bozsik József volt. És ez engem még több munkára inspirál.
A kapus csodás százegy királyságaLabdarúgás. Király Gábornak óriási megtiszteltetés, hogy a válogatottság számában...
Szerző: Magyar Hírlap, 2015. november 16.