Léteznek földi űrlények?

1. Az „arsenikus baktérium” aki méregből él

2010-ben a NASA bejelentette, hogy a kaliforniai Mono-tó üledékében találtak egy baktériumot (GFAJ-1), amely képes arzént beépíteni a DNS-ébe a foszfor helyett.

Ez sokáig szentségtörésnek számított, hiszen a biológia egyik alaptétele: az élet hat elemre épül szén, hidrogén, nitrogén, oxigén, foszfor és kén.
Az arzén viszont mérgező, és elpusztítja a sejtfolyamatokat.

A GFAJ-1 azonban a mérget táplálékként használta.
A bejelentés később vitatott lett, de a kutatás elindította a kérdést:
Lehet, hogy az életnek többféle kémiai alapja is létezhet?

Akár a Földön, akár máshol?

2. A Yellowstone-lakók a forró halálban élő mikrobák

A Yellowstone nemzeti park forró, kénsavas tavaiban 90–100 °C-os vízben élnek a Thermophilus aquaticus nevű baktériumok.
Számunkra ez halálos közeg lenne, de ők itt érzik jól magukat.

Fehérjéik és enzimjeik hőálló szerkezetűek, ezért nem denaturálódnak, amikor minden más élőlény szó szerint megfőne.
Egyikük, a Taq-polimeráz enzim, később forradalmasította a DNS-kutatást nélküle nem létezne PCR-teszt sem.

Ezek a mikrobák azt mutatják, hogy az élet nemcsak tűrni tudja a poklot, hanem fel is virágozhat benne.

3. Az Antarktisz „fémfalói” mikrobák, amik fémmel lélegeznek

A Déli-sark jég alatti tavaiban olyan baktériumokat találtak, amelyek oxigén nélkül, fémeket „lélegeznek”.
A Shewanella és Geobacter nemzetség tagjai képesek elektronokat átadni fémionoknak, például vasnak vagy mangánnak, így energiát nyernek a kémiai folyamatból.

Magyarán: fémeket „esznek” és „lélegeznek” oxigén helyett.
Ez a képesség annyira idegennek tűnik, hogy a NASA kutatói szerint ilyen életformák akár a Marson is létezhetnek, ahol hasonló vasoxid-gazdag környezet van.

4. Az oxigén nélküli többsejtűek akik a „halálzónában” élnek

A Földön eddig azt hittük, hogy minden többsejtű élőlénynek oxigénre van szüksége.
Aztán 2010-ben a Földközi-tenger mélyén, a L’Atalante-medencében felfedeztek három fajt (pl. Spinoloricus cinziae), amelyek sosem találkoztak oxigénnel és mégis élnek.

Sőt: a testükben hidrogén-szulfidot használnak oxigén helyett,
és sejtjeikben nincsenek mitokondriumok, a klasszikus „energiaerőművek”.
Ehelyett speciális sejtszervecskék termelik az energiát a kén vegyületeiből.

Ez a felfedezés alapjaiban kérdőjelezi meg, mit nevezünk „életnek”.

5. A kőevő mikrobák élet a földkéreg alatt

A Föld kérge mélyén, több kilométerrel a felszín alatt is élnek baktériumok, amelyek ásványokból és kőzetekből nyernek energiát.
A Desulforudis audaxviator nevű mikrobát egy dél-afrikai aranybánya mélyéről emelték ki évmilliók óta elszigetelve, napfény, oxigén és szerves anyag nélkül.

Egyedül él, nem tartozik semmilyen ökoszisztémába,
és sugárzásból, hidrogénből és uránbontásból nyeri az energiát.
A neve latinul annyit tesz: „a bátor utazó” és valóban: ő az első ismert élőlény, amely a Földön kívüli életmintát követ.

6. Az idegen élet Földön: a „második génkészlet” elmélete

Egyes tudósok, például Paul Davies asztrobiológus, úgy vélik, hogy ezek az extremofil mikrobák nem a ma ismert életformák közvetlen rokonai,
hanem egy korábbi, „alternatív” evolúciós ág maradványai egyfajta „második génkészlet”, ami párhuzamosan fejlődött a miénkkel.

Ha ez igaz, akkor a Földön kétféle élet létezik:
egy, ami a DNS-alapú biokémián működik (mi),
és egy másik, ami más kémiai nyelven írta meg önmagát.

És ha két életforma képes kialakulni ugyanazon a bolygón akkor hányféle létezhet az univerzumban?

7. A tudomány új kérdése: mit nevezünk „élőnek”?

A klasszikus definíció szerint az életnek növekednie, szaporodnia, reagálnia és alkalmazkodnia kell.
De a Föld „űrlényei” néha nem növekednek, nem szaporodnak klasszikusan, és mégis megőrzik a szerkezetüket, kommunikálnak és reagálnak.

Egyre több kutató véli úgy, hogy az élet nem bináris fogalom (él / nem él),
hanem sokféle létezési forma, ahol a kémia különböző nyelveken írja ugyanazt a történetet:
az önfenntartás és az információ megőrzésének vágyát.

Az idegen nem feltétlenül máshonnan jött

Talán az „űrlények” már itt vannak mikroszkopikus formában, a föld alatt, a savas tavakban, a jég alatt vagy a mélytengerek sötétjében.
Nem repülő csészealjjal érkeztek, hanem a Föld saját kísérleteiként születtek meg.

A természet sokkal kreatívabb, mint mi gondoljuk.
Lehet, hogy az élet univerzális csak a szabályai nem mindig ugyanazok.