Szétcsúszó országok

A határok, amelyeket mi vonalzóval rajzoltunk meg, a természet szemében csak átmeneti karcolások.
Vannak országok, amelyek szó szerint távolodnak egymástól és mások, amelyek egyre közelebb sodródnak, mintha a Föld újra összerendezné önmagát.

1. Afrika kettészakadása – egy új óceán születése

Kelet-Afrikában, Etiópia, Kenya és Tanzánia területén a Föld szó szerint széthasad.
Az Afrikai-lemez középső része évente néhány centiméterrel távolodik a kontinens többi részétől.
A tudósok szerint a Kelet-afrikai-árok valójában egy születő óceán medre.

Egy nap – talán 5–10 millió év múlva – a kontinens kettéválik:
a mai Szomália, Etiópia és Kenya egy új szigetkontinenssé válik, a helyén pedig új tengeri határ születik.

Vagyis Afrika szó szerint kettészakadó országokból áll lassan, de megállíthatatlanul.

2. Izland – az ország, ami két kontinens között nő

Izland az egyetlen hely a világon, ahol két tektonikus lemez találkozása a felszínen látható.
Az Atlanti-hátság itt emelkedik ki az óceánból:
az Észak-Amerikai és az Eurázsiai-lemez évente kb. 2 centiméterrel távolodik egymástól.

Ez azt jelenti, hogy Izland szó szerint növekszik a föld szétreped, és a vulkáni tevékenység új földet hoz létre középen.
A helyiek mondják is: „Két kontinens között élünk és egyik sem akar lemondani rólunk.”

A Silfra-hasadékban még búvárkodni is lehet: ott, a kristálytiszta víz alatt, két világot érinthet meg egyszerre az ember keze.

3. India és Ázsia – a lassú ütközés, ami hegyeket teremt

Az indiai szubkontinens évi 5 centiméterrel tolódik észak felé, és ezzel nekiütközik Ázsiának.
Ez az ütközés az oka annak, hogy a Himalája ma is növekszik: az Everest minden évben pár millimétert magasodik.

De ez a mozgás nem csak felfelé hat: a feszültség óriási földrengéseket okoz.
A 2015-ös nepáli földrengés például 8,1-es erősségű volt, és a GPS-mérések szerint Katmandu 1 métert arrébb mozdult.

Itt a határok nem politikaiak, hanem geológiai frontvonalak és a természet bármikor átrajzolhatja őket.

4. Kalifornia – a város, ami „elindult észak felé”

A híres Szent András-törésvonal mentén a Csendes-óceáni-lemez és az Észak-Amerikai-lemez évente kb. 5 centimétert csúszik egymás mellett.
Ennek következménye: Los Angeles lassan San Francisco felé vándorol.

A két város 10 millió év múlva valószínűleg egymás mellett lesz ha addig nem rázza szét őket egy földrengés.
A határok, utak, sőt folyók mind-mind fokozatosan eltolódnak a városok szó szerint geológiai futószalagon ülnek.

5. Új-Zéland – ahol a határ két ház között húzódik

Új-Zéland a Csendes-óceáni- és az Ausztrál-lemez találkozásánál fekszik.
Az ország két különböző kontinensen ül, amelyek évente 3–4 centiméterrel mozdulnak el egymástól.

A Déli-sziget közepén futó Alpesi-törésvonal mentén ez az elcsúszás már városokat is elválasztott:
vannak helyek, ahol a két település külön földrészen van az egyik ház Ausztráliához, a másik Polinéziához tartozik geológiailag.

Egy földrengés után egy farm tulajdonosa így nyilatkozott:

„Tegnap még ugyanazon a földön állt a házam és az istállóm. Ma két kontinensen vagyunk.”

6. Európa és Amerika – a távolodó testvérek

Az Atlanti-óceán közepén húzódó hátság miatt Európa és Amerika minden évben kb. 2,5 centiméterrel távolodik egymástól.
Ez a mozgás olyan lassú, hogy emberi szemmel láthatatlan, mégis folyamatos.

A GPS-mérések bizonyítják:

• Az amerikai kontinens nyugatra „úszik”,
• míg Európa keleten „marad”.

Vagyis a Föld legstabilabbnak hitt határa az óceán valójában egy táguló sebhely.
Egy nap talán új óceán születik ott, ahol ma még kontinens áll.

7. A partvonalak, amik „lélegeznek”

Nemcsak a kőzetlemezek mozgása változtatja a határokat a tengerszint emelkedése és süllyedése is.
Hollandia, Banglades, a Maldív-szigetek és Kiribati olyan helyek, ahol a tenger lassan elnyeli a földet.
Míg másutt például Skandináviában a jégkorszak utáni földemelkedés miatt a partvonal visszahúzódik.

Egyes városok így évente néhány millimétert „vándorolnak”.
A határok tehát nemcsak a kontinensek között mozognak, hanem a tenger és az ember között is.

8. A Föld él, a térkép csak pillanatfelvétel

A mozgó határok nem hibák a rendszerben ők a rendszer maga.
A Föld kérge rugalmas, lassan mozgó lemezekből áll, amelyek időnként összeütköznek, szétcsúsznak, vagy egymás alá merülnek.

Ami ma stabil, az holnap már másképp áll.
A határok, amelyekért az ember háborúzott, a természet szemében ideiglenes tintavonalak.
A Föld csak mosolyog rajtuk és folytatja az útját.

A világ mozdul mi pedig vele mozgunk

A Föld felszíne soha nem volt statikus.
Minden kontinens úszik, minden hegység lélegzik, minden partvonal rezdül.
A világ térképe tehát nem örök, csak egy pillanatkép a mozgás közben.

A határok, amelyek ma elválasztanak, holnap talán már összeérnek.

És miközben mi emberek falakat, vonalakat és zászlókat rajzolunk,
a Föld csendben, türelmesen, centiméterről centiméterre újrarendezi a világot, ahogy mindig is tette és mindig is fogja.