Zsigmond Vilmos előtt tiszteleg a filmhét

Hat kategóriában kétszázhetven film versenyez a tegnap kezdődött és vasárnapig tartó Magyar Filmhéten, amelynek a Cinema City MOM Park ad otthont. A seregszemle díjátadóját március 6-án este tartják, amelyen a legjobb játék-, tévé-, dokumentum-, kisjáték-, ismeretterjesztő film és animáció kategóriában adnak át elismeréseket, valamint tizenkét szakmai elismerést is kiosztanak rendező, forgatókönyvíró, női és férfi főszereplő, női és férfi mellékszereplő, operatőr, vágó, zeneszerző, díszlet- és látványtervező, sminkes és hangmérnök kategóriákban. A Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa támogatásával, a Magyar Filmakadémia szervezésében megvalósuló programon a versenyfilmek mellett olyan alkotásokat láthat majd a közönség, mint Rófusz Ferenc Hoppimesék című animációja vagy Topolánszky Tamás Yvan Levél istenhez című kisjátékfilmje – közölték a szervezők a távirati irodával.

Látható lesz továbbá Novák Tamás Cinema Inferno című dokumentumfilmje, amely eredeti, eddig még nem publikált dokumentumok és nagyon sok fikciós jelenet segítségével tárja fel a Rajk-per és a hozzá kapcsolódó perek hátterét.

Vetítik Mosonyi Szabolcs Vad Kunság, a puszta rejtett élete című ismeretterjesztő filmjét és Fonyó Gergely két idősíkon futó, A kőmajmok háza című tévéfilmjét is. A programban levetítik az Oscar-díjas Saul fiát, a Fehér Isten, A nagy füzet, a Liza, a rókatündér vagy a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmeket is.

A 2. Magyar Filmhéten Zsigmond Vilmosra emlékeznek a világhírű operatőr Magyarországon eddig nem látott, forgatási teszt-polaroid képeiből szervezett kiállítással, valamint levetítik Brian De Palma Fekete Dália című filmjét is, amelynek fényképezéséért Zsigmond Vilmost 2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra.

Az esemény megnyitóján jelen volt Rófusz Ferenc, aki 1981-ben A légy című animációs filmjével Magyarország képviseletében az első Oscar-díjat kapta. A rendezvényt felvételről köszöntötte Los Angelesből a Saul fia rendezője, Nemes Jeles László, a főszereplő Röhrig Géza és a stáb.

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a megnyitó alkalmából hangsúlyozta, a Magyar Média Mecenatúra Program keretében 2011 óta hétmilliárd forintot költöttek összesen hétszáznegyven magyar alkotásra, filmekre és rádiójátékokra.

A Magyar Filmhetet Novák Emil, az eseményt a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa segítségével megszervező Magyar Filmakadémia elnöke nyitotta meg. Mint elmondta, másfél évvel ezelőtt kapott felkérést arra, hogy szervezze meg a filmakadémiát, a filmalap és Andy Vajna támogatásával. Az alakulásnál harmincan voltak jelen.

„A feladat, amelyet vállaltam, megvalósult, és remélhetőleg márciusban a ma már százkilencvenkét fős tagság megválasztja magának azt az elnököt, aki a filmakadémia egyesületet valóban arra a szintre emeli, ahol a helye van” – mondta.

A filmakadémia tagjai titkos szavazással döntenek a filmhét díjairól. A jelöltek neve péntek este derül ki, szombaton jelentik be, és vasárnap este hirdetik ki a hat kategória (nagyjátékfilm, tv-játékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, kisjátékfilm és animációs film) tizennyolc díjazottját.

Az eseményen a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége nevében Falkusz Zoltán és Horváth Zsófia arra kérte a hazai filmes szakma képviselőit, hogy lássanak el felirattal minden filmkópiát, mert a Magyarországon élő mintegy tízezer siket és hatvanezer nagyothalló is részese akar lenni a filmek által nyújtható kulturális élménynek.

A műsorban néhány másodperc csenddel adóztak a napokban elhunyt Psota Irén, a nemzet színésze emlékének.

Az elismerés nem segít a következő filmnél

Az nagyon nagy dolog, nagyon nagy öröm, hogy az embernek van egy Oscar-díja, de az a következő filmnél nem segít – emelte ki Szabó István Oscar-díjas filmrendező az M1 csatornán annak kapcsán, hogy Nemes Jeles László filmje, a Saul fia megnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat hétfőn. „Az ember a következő filmnél ugyanúgy szembekerül azokkal a gondokkal, amelyekkel az elsőnél – fejtette ki Szabó István, kiemelve: ha az ember azt gondolja, hogy valamit már tud, akkor egészen biztosan rosszat csinál.” Szabó István Mephisto című alkotása az első Oscar-díjas magyar játékfilm volt. A rendező úgy véli, a Saul fia elismerése óriási lehetőség, felfigyelnek a magyar filmre, esetleg megkérdezik, hogy nincs-e még egy-két hasonló, vagy hasonló színvonalú, de más műfajú magyar film is. Szabó István szerint sokat jelent, ha egy film „formája” érdekes, s ezzel hívja fel magára a figyelmet. Ezzel együtt az is fontos, hogy olyan téma legyen, amelyről az amerikai akadémia tagjai, az amerikai nézők rendelkeznek valamilyen információval.

Olaszország Ennio Morriconét köszönti

Eddig is szerették, most azonban valóságos hősként ünneplik Olaszországban Ennio Morriconét, aki az Aljas nyolcas című Tarantino-westernhez komponált zenéjéért elnyerte az amerikai filmakadémia díját a 88. Oscar-gálán, magyar idő szerint hétfőn hajnalban Los Angelesben. A 87 éves olasz zeneszerzőt korábban ötször jelölték az Oscarra, de csak ezúttal sikerült díjra váltania a jelölést, mintegy megkoronázásaként pályafutásának. 2007-ben életműdíjjal tüntette ki a filmakadémia, de a legjobb filmzene kategóriában most először győzött. „Nagyszerű, mester, végre!” – gratulált neki a Twitteren Matteo Renzi olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy büszke rá.