Zrínyi Miklósra emlékezik az ország

Már kaphatók a jegyek a Zrínyi 1566 című rockmusical szigetvári előadá­saira, elindult a Zrínyi Mikós – Szigetvár 1566 Emlékév hivatalos weboldala, és kezdenek kirajzolódni a rendezvény fő programjai is. „Talán nem kell hosszasan magyarázni, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum miért vesz részt ebben a vállalkozásban” – mondta a múzeum főigazgatója, Csorba László azon a tegnapi budapesti sajtótájékoztatón, amelyet az emlékévről rendeztek. Szerinte „az az ember érti a történelmet, aki az egykori szereplőket nem neveknek, hanem hús-vér embereknek látja”. Csorba László hangsúlyozta, hogy a történelem tanulságaira emlékezni kell, de a korunk nyelve a humanitás, így ideje békét is kötnünk.

Hóvári János, az emlékbizottság elnöke arról beszélt, hogy miért van szükség az emlékévre, és az országhatáron túlnyúló programokra. Szerinte Zrínyi története „a magyar nemzettudat egyik alapköve”, amely a dédunoka által írt eposznak is köszönhető.

A 19. századi költőink erre alapoztak, amikor megfogalmazták, hogy mi a magyar nemzet, és Szigetvár mítosza nélkül nem érthető meg sem a Himnusz, sem a Szózat. Hóvári János hangsúlyozta, hogy Szigetvár egy olyan kisváros, amely egyedül nem tudja kezelni ezt a történelmi örökséget, ezért az országnak segítenie kell, hogy méltó emlékhellyé váljon.

„A történelmi igazságot mindenkinek illik tudnia” – mondta, s szerinte ezért van szükség arra, hogy tisztázódjanak a konkrét múltbeli események. Ezért említette azokat a kiadványokat, amelyek ebben az évben jelennek meg. Az ismeretterjesztő könyvek mellett vers- és novellapályázatot is hirdettek, augusztus végén pedig egy Zrínyi Miklós-szobrot is felállítanak Szigetváron.

Az elnök kiemelte a magyar–horvát sorsközösség jelentőségét is, hiszen fontosnak tartja a két nép egymásra találását az emlékévben. Ehhez hasonlóan a magyar és török kapcsolatokat is ápolni kell, véleménye szerint háromszáz év háború, majd háromszáz év barátság után ez az év a megbékélésről szól. A programok közül a szeptember 5-i rockmusical-bemutatót, a 6-i pécsi nemzetközi konferenciát és a 7-i emléknapot emelte ki. Az esemény szimbolikus befejezésese szeptember 11-én lesz, ami azért is jelentős, mert az 1683-as eseményekre is emlékeznek: ekkor mentették meg Bécset, és ezzel Európát attól, hogy török uralom alá kerüljön. Később Tiffán Zsolt országgyűlési képviselő vette át a szót, ő Baranya megye turisztikai jelentőségéről, történelmi, kulturális és természeti kincseiről beszélt. Vass Péter, Szigetvár polgármestere elmondta, 183 éve ünneplik Zrínyi Miklós hőstettét, ám az idén méltóbb megemlékezést tudnak tartani, hiszen a kormány több mint négyszázmillió forinttal támogatja a rendezvényeket, csaknem hatszázmillió forintból pedig a várat újíthatják fel. A polgármester úgy fogalmazott, a cél az, hogy „BBC-szintű hír” legyen az eseményekből, azaz a világsajtó is felfigyeljen Szigetvár történelmi jelentőségére.
Moravetz Levente, a Zrínyi 1566 című rockmusical rendezője arról beszélt, hogy színházi eszközökkel el lehet magyarázni a történelmet az új nemzedékeknek. A Zrínyi Miklós életét bemutató előadást 2009-ben hozták létre, s azóta már százezer ember látta. Főszereplője Sasvári Sándor és a feleségét alakító Vermes Tímea. A rendező célkitűzése, hogy a musical ezután minden évben látható legyen szeptember 7-én, Szigetvár elesésének évfordulóján. „A művészet elmond mindent, de az alapot mi adjuk” – reagált Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója a rendező szavaira, majd beszámolt az idén megjelenő kiadványokról: Zrínyi Miklós életéről, a turbéki kegytemplom történetéről, az elfeledett, ám jelentős 1556-os szigetvári ostromról, az egykori török város kutatásáról és a konferenciákról fognak kötetek megjelenni. Fodor Pál kiemelte, az év egyik célja, hogy a közvéleményben cirkuláló téves ismereteket helyre tegyék, így megújítják majd Wikipédián szereplő téves adatokat is.

A kutató hozzátette, fontos, hogy a magyar nemzeti emlékezet kulcsfontosságú eseményéről tisztább képünk legyen, ezért kellett kideríteni, hogy pontosan mikor is voltak a döntő események, és ezért kell nemzetközi kontextusban megragadni a történéseket.

---

Dzsámit vagy mecsetet tártak fel

Feltételezhetően dzsámi vagy mecset volt az az épület, amelynek feltárása a héten fejeződött be I. Szulejmán török szultán Szigetvár melletti sírkomplexumában – közölte a távirati irodával Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója. A szakember tavaly decemberben jelentette be, hogy megtalálhatták I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. A régészeti feltárások friss eredményeit a történeti források is megerősíteni látszanak, amelyek szerint a szóban forgó területen Szokolu Mehmed nagyvezér dzsámija állhatott. A héten várható a harmadik épület feltárásának kezdete, amely derviskolostor lehetett. I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testét Isztambulba vitték, belső szerveit a legenda szerint a helyszínen temették el.