Vidéki hangulatok az ólomüvegeken

A magyarországi „igazi” szecesszió markáns, bár alig felfedezhető alkotása a Hajós utca 32. szám alatti lakóház. A műemléki védelem alatt álló egykori Szedő-ház – kereskedőcsalád építtette 1904-ben – nem a stílus legkiemelkedőbb példája, de izgalmas épület. Külsejének napraforgó-motívumai, különféle növényi indái és a legfelső szint teraszának üvegteteje, illetve annak szinte kibogozhatatlanul bonyolult vas tartója, ha nem volna borzasztó állapotban az utcai homlokzat, jobban érvényesülnének. Az épületbe lépve azonban varázsvilág tárul elénk: amint a kerületi dokumentumok is írják, Róth Miksa-üvegablakok vannak a lépcsőházban – hogy megmaradtak a 20. század viharai során, kész csoda –, amelyek vidéki, idilli képeket ábrázolnak gémeskúttal, ladikkal a tavon. De az előcsarnok virágmintás csempesora, metszett üveggel díszes átjáró ajtaja és a korlátok is figyelemre méltók. Az egész épület egységben tartott, virágdíszes szecessziós stílusa azért is különleges, mert kevés ilyen van hazánkban, de az építész életművében is sajátos helyet foglal el. Málnai Béla ugyanis, aki 1901-ben végzett a Műegyetemen, később a premodern, majd – a Horthy-rendszer eklektikát preferáló hangulatában – a neostílusokhoz tett kitérő után a modernhez, a Bauhaushoz fordult. A premodernhez sorolható a Nádor utca 6. szám alatti, 1912-ben elkészült egykori Magyar-Cseh Iparbank impozáns, különleges sarokrésszel tervezett székháza vagy a Népszínház utca 35. alatti aszimmetrikus lakóház. Neobarokk ihletettségű az 1927-ben a Kossuth tér északi részén elkészült bérpalota.

Már egyetemi tanulmányai alatt Lechner Ödön rajzolója volt, és munkáját tanulmányai befejezése után is a mester mellett folytatta. Később Lajta Béla műtermében helyezkedett el, majd 1903-ban önálló lett, illetve rövid ideig Román Miklóssal – a szintén izgalmas épületeket alkotó testvérpár tagjával – dolgozott, aztán 1907-ben Haász Gyulával társult, az első világháborúig közös műtermet vitt vele.

Elsősorban budapesti lakóházak fűződnek a nevéhez, az angol kertváros eszméjét és a modern építészetet propagálta, leginkább A Ház című folyóiratban, amelynek főszerkesztője is volt (a szerkesztőség itt, a Hajós utcában működött, Málnai irodájában) – írja róla a Makovecz–Gerle–Kovács-kötet, A századforduló magyar építészete. Baillie Scotthoz, az angol Arts and Crafts mozgalom neves tagjához, például személyes barátság is fűzte. Az első világháború után csak díszlettervezési munkához jutott, de később villatervezésekre sikerült megbízásokat kapnia, majd több bérházat tervezett 1941-es haláláig.

---

Bezár az Iparművészeti Múzeum tárlata
A hétvégén utoljára tekinthető meg az Iparművészeti Múzeum nagy sikerű szecessziós kiállítása, amely 2013 tavasza óta volt látható Budapesten. Az utolsó látogatók félárú jeggyel léphetnek be a kiállításra, és különböző programokon vehetnek részt. A mai rendezvények: délelőtt 11 órakor épületsétát tartanak egy művészettörténész vezetésével, 17 órától és 17.45-től pedig a Bigot-pavilon titkait meséli el egy restaurátor, illetve egy művészettörténész. Este 7 órától francia sanzonestet hallhatnak az érdeklődők az A. K. T. színészzenekar tolmácsolásában.