Kultúra
Vaszary János, az örök kísérletező
A festőcsalád munkáit vonultatja fel a balatonfüredi villa, középpontban a huszadik századi progresszív képzőművész képeivel
A maga korában megbotránkozást keltett Vaszary Kolos arcképe, amely a Vaszary Villa kiállításán, mindjárt a belépéskor fogad bennünket – a kép eltért a megszokott konzervatív ízléstől. Az örök kísérletezőt, a progresszív és sokoldalú festőművészt, Vaszary Jánost huszonegy képen keresztül ismerhetjük meg a Vaszary, Vaszary, Vaszary című tárlaton, amely a festőgéniusz mellett Vaszary Gábor íróról és Vaszary Kolos egyházfőről is megemlékezik.
Kuriózum az itt látható Kereszténység (1924) című munka, amely csaknem fél évszázada került ki a szakma és a művészettörténet látóköréből, nem oly régen azonban külföldi magángyűjteményből megvásárolták, és most Füred mutatja meg elsőként a művészetszeretőknek. E kép a bibliai tárgyú művek között kapott helyet. De látunk igen expresszív munkákat is: a Krisztus siratása ezek közé tartozik. Kezdetben a festőművész, a hercegprímás nagybácsi révén kapott egyházi megrendeléseket: például az esztergomi belvárosi templomba (Szent Pál prédikál, Szent Péter gyógyít Róma főterén, a Forum Romanumon, 1896), vagy a Villától alig három perc sétára található Kerektemplom (Krisztus a kereszten 1891) egyik festményének elkészítésére. Munkáiban azonban mindvégig helyet kapott a bibliai ihletettség a szimbolista korszakától az avantgárd érintettségig.
Ellentmondásossága a kritikai fogadtatásán is mérhető: hogy mennyire megosztó művész volt életében Vaszary János, arra a tárlaton megtekinthető kisfilm is rávilágít. Míg Ernst János a Vaszary-féle természetfestészet méltatásakor úgy fogalmaz, hogy a természetben csak azt látja és érzi, ami rá legnagyobb hatással van, addig egy másik kritikus szerint Vaszary János egyik végletből a másikba esik, fukarkodik az érzésekkel. A kispolgári álszentség ellenállását sikerült kivívnia a Tavasz visszatérése című, a tárlaton is látható munkájával.
A Vaszary család keszthelyi származású volt, gyermekként a festőművész sok időt töltött a városban, így a balatoni kötődés nemcsak a füredi villa okán volt meghatározó életében. A Balaton ihlette képek és a tengerparti fürdőzőket ábrázoló alkotások, strand- életképek külön szekciót kaptak a tárlaton. A tihanyi Biológiai Kutatóintézet számára készült 1928-as Víz alatti világ című pannó kiemelkedő darabja a kiállításnak, de a Felhő a Balaton felett című munka is szuggesztív Balaton-képet mutat.
Az író Vaszary Gábor munkáira tablón emlékeznek a tárlat regényeinek filmes változatait szemléltetve és drámai munkáit is felvonultatva. Külön falon követhetjük nyomon a Vaszary családfát, Vaszary Piri színésznő, és Vaszary János színművész, Muráti Lili házastársának sorsát.
Nem tudjuk, Vaszary János festőművész hány képet festett, de rendszeresen újabb és újabb művei kerülnek elő különböző magángyűjteményekből. A füredi tárlat kurátora, Plesznivy Edit művészettörténész szerint több százra tehető az alkotások száma.
Képeinek kultusza van most, a füredi tárlattal egy időben Tihanyban rendezett a Kogart a festő munkáiból kiállítást a fürdőéletet bemutató képeiből, október 29-én pedig Tatán – ahol a művész harminc évet töltött a Kuny Domonkos Múzeumban – nyílik újabb tárlat munkáiból.