Kultúra
Várni kell a terézvárosi csarnok megújulására
Rejtett értékek: szatírfejek, ökrök és sertések a Hunyadi téri műemlék piacépület falain– Meg kell ismételni a rekonstrukcióra kiírt közbeszerzési eljárást

Több ütemben végezteti el a főváros hatodik kerületének önkormányzata a Hunyadi téri vásárcsarnok műemléki felújítását és modernizálását, átépítését. A tetőzet és a zárófödém rekonstrukciója után a tavasszal írták ki a nagyobb munkákra szóló közbeszerzést, ám a közgyűlési jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a rendelkezésre álló forrást meghaladó összeget kértek a jelentkezők. Ez az ütem a két nagy épületrész és közöttük a csarnokszerkezet helyreállítását, valamint az egész épület modernizálását foglalja magába. Az idén, év elején, tavaszi–nyári munkakezdésre számított a kerület, ám miután május végén megjelent a kivitelezésre szóló közbeszerzés eredménytelenné nyilvánítása, a közelmúltban ismét kiírták a tendert. De immáron nem a korábban becsült tizenöt, hanem tizennyolc hónaposra tervezve a munkát, így pedig mivel az eredményhirdetés júliusban várható, talán csak 2020 elejére készülhet el a felújítás.
Ami a modernizálást illeti, a kerület megbízásából tavaly júliusban elkészült építészeti koncepcióban az olvasható: a háromhajós, bazilikális elrendezésű (fő- és két mellékhajóból álló) acélcsarnok alatt a pince átalakításával-bővítésével harminc vásárlói parkolót alakítanának ki, emellett az árufeltöltés nagy része is itt történne.
Új liftek és lépcsőházak épülnek, illetve a csarnokban egy galériarész is, ahol gasztronómiai profilú üzleteket terveznek – hasonlóan több, a közelmúltban megújult fővárosi vásárcsarnokhoz. A gépészet modernizálása mellett a homlokzatokat műemléki előírások szerint állítják helyre.
A Nagycsarnok, valamint a Klauzál téri, Hold utcai és Rákóczi téri vásárcsarnokok a Hunyadi térivel szinte egy időben épültek, 1896-ban, kiváltva a köztéri piacok nagy többségét (a Batthyány téri csak néhány évvel később, 1902-re épült fel). Míg a többi a közelmúltban sorra megújult, a terézvárosiban máig látható a Kádár-rendszer minden nyoma, az igénytelen bódékkal és a szétmálló homlokzati díszekkel.
A kétezres években viharos eladási kísérletek követték egymást, végül 2015 decemberében úgy döntött a képviselő-testület, hogy a kerület anyagi helyzetének rendezése után saját erőből fog neki a hírek szerint mintegy négy és félmilliárdosra becsült rekonstrukciónak-modernizálásnak. Ezt megelőzte magának a térnek a felújítása, árusítóstandokkal, zenepavilonnal és hasonlókkal.
A Hold utcai társát is jegyző Czigler Győző tervei szerint felépült csarnok homlokzatán különös módon erőteljesen sárga árnyalatú téglaburkolatot alkalmaztak. A falpilléreken ökör- és sertésfejet ábrázoló gipszstukkók láthatók, a félköríves ablakok záróköveit szatírfejek, az ereszszegélyeket palmettadíszek és oroszlánfők díszítik. Mindezekkel kiemelkedik a többi fővárosi csarnok közül.
A svájci származású családba született építész a historizáló stílusok egyik mestere volt. Ő tervezte az Andrássy út 3. szám alatti, eklektikus-neoreneszánsz Saxlehner-palotát, a Rózsák terei neogótikus Szent Erzsébet-templomot, a statisztikai hivatal neobarokk épületét, több bérház mellett. Városépítészeti javaslatai is voltak: a már száz éve is rossz életminőséget nyújtó sűrű pesti belváros fellazítására törekedett, ennek egyik példája a pavilonszerűen egymásra fűzött házakból álló Gozsdu-udvara.