„Van esély arra, hogy a műfaj élve maradjon”

– Mit lehet tudni a Szentpétervári Zenés Komédia Színházzal való együttműködésről?

– A Budapesti Operettszínház több előadása megy évek óta töretlen sikerrel Szentpétervárott. Büszke vagyok, hogy a mindenütt óriási sikerrel játszott Marica grófnő mellett a Denevér, a Mosoly országa vagy a Víg özvegy nemcsak a magyar közönség kedvence, hanem az oroszé is. Tipikus koprodukciós előadások is születettek, ilyen volt például a Bajadér, amit Szentpétervárott mutattunk be, és onnan került Budapestre. Ez a sor most már musicalekkel is bővülhet. Az amerikai Frank Wildhorn, a Jekyll és Hyde című musical zeneszerzője több mint száz rendezést látott már, de azt nyilatkozta, hogy az én előadásom tetszett neki a legjobban. Nagyon remélem, hogy ez előbb-utóbb Magyarországra is eljut. Az orosz előadások hatnak a darabjainkra, s a mi operettjeink is hatnak rájuk – egyfajta kölcsönös, oda-vissza inspirációt és tanulást jelent ez így. Nagy öröm volt számomra továbbá, hogy a két színház közötti kapcsolat építéséért tavaly a város polgármesterétől hivatalos elismerésben is részesültem.

– Kik utaztak az idei évben Szentpétervárra?

– Minden évben mások, az idén színészek mellett díszlet- és jelmeztervező, koreográfus dolgozik kint. Vadász Zsolt oroszul játszotta a Mosoly országa főszerepét, Gyarmathy Ági jelmeztervező, Barta Viktória koreográfus és Rákay Tamás díszlettervező új produkcióban vesz részt, míg a nőnapi gálaműsor legnagyobb sikerét Dézsy Szabó Gábor és Kállay Bori aratta a Hajmási Péterrel.

– Közös előadást is láthat a közönség?

– Igen, a közös operett gálaműsorok óriási sikert szoktak hozni. A programban pedig mindig Kálmán Imre a legsikeresebb szerzőnk. Nem véletlen, hogy miután 2006-ban sikerült egy Kálmán Imre-szobrot színházunk elé állíttatnom, Szentpéterváron is az egyik fő helyen áll ennek a nagyszerű művésznek a mellszobra, mert ő az operett vitathatatlan mestere.

– Mennyiben különbözik az orosz operett a magyartól?

– Az orosz operett hasonlít a magyarhoz, náluk is táncos, vidám műfaj, azonban míg az orosz operettben a líraiság, a lassúbb dallamok és ritmusok dominálnak, addig a mi, magyar operettünk viharosabb, szenvedélyesebb, de persze mindkettő érzelemgazdag és lendületes.

– Hogyan látja az operett helyzetét Oroszországban?

– Az operett helyzete a világon mindenütt kérdéses, azonban van esély arra, hogy élve maradjon. Nekünk, magyaroknak sikerült az elmúlt években visszaállítanunk az operettjátszás hitelét, és ez nekem mérhetetlen boldogság. Meg kell találni az egyensúlyt a hagyományok és a modernség között. Ha nem ezt tesszük, a munkát a közönség előtt fiaskó kísérheti. Orosz barátaink ugyanezen az úton járnak. Korszerűen és izgalmasan kell játszani. A fiatalok élvezik, ha a zene és az előadás tempós, érdekes, de még mindig meghatározó a szerelem az operettben.

– Milyennek látja az orosz–magyar közös munkát a következő években?

– Az intézmények közötti jó szakmai kapcsolat megőrzése a legfontosabb. Ebben eddig is komoly szerepet vállaltam. Nagy öröm, hogy sikerült segítenem abban, hogy egy új zenésszínész-generáció nevelődjön fel Szentpétervárott is, amely nagyon sikeres. Remélem, hogy az eddigi együttműködés Magyarországgal erősödik, s erről jelenleg komoly tárgyalások folynak. Most éppen egy új darab rendezését készítem elő. Nagyon fontos, hogy az a kulturális híd, amit eddig építettünk a két ország között, egyre több tartalmat adjon mind a közönségnek, mind a szakmabelieknek.

Az Operettszínház hivatalosan is megvált Kerényi Miklós Gábortól
Kerényi Miklós Gábort a tavaly ősszel kirobbant zaklatási botrányai miatt nyugdíjazása előtt kirúgta az Operettszínház. A Blikk úgy tudja, hogy bár ősz óta nem dolgozhatott a színházban, de fizetését megkapta, míg nem nyugdíjazzák. Azaz kapta volna, ha nem nyilatkozik az Operettnek nem tetsző módon, az elmúlt hetekben ugyanis több olyan nyilvános megszólalása volt, melyben volt munkahelyére tett negatív megjegyzéseket.
"Kerényi Miklós Gábornak 2018. április 13-án rendkívüli felmentéssel megszűnt a munkaviszonya, mivel magatartásával megszegte a Munka Törvénykönyve 8. paragrafus 1-4. bekezdését, azaz olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére" – mondta a Blikknek a színház sajtófőnöke.
Kero annyit mondott, hogy elvileg júliusig tartana a szerződése az Operettszínháznál, de erről nem szeretne beszélni.