Új kiállítással ünnepel az ötvenéves skanzen

A skanzenban folyó örökséggondozás, értékátadás mára identitásprogrammá állt össze – mondta az intézmény ötvenedik születésnapját ünneplő kiállítás megnyitóján Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár tegnap Szentendrén, ahol múzeumtörténeti tárlat nyílt az évforduló alkalmából.

Öt évtizeddel ezelőtt a skanzen hiánypótló tevékenységbe kezdett, amikor az alapító generáció felismerte, hogy a huszonnegyedik órában járnak az értékmentést illetően – idézte a Magyar Távirati Iroda Hoppál Péter szavait. Az államtitkár szerint az intézmény által képviselt szemlélet megegyezik a kulturális alapellátás gondolatával, hogy mindenki részesüljön a minőségi kultúrából.

Cseri Miklós főigazgató köszöntőjében felidézte, hogy míg kezdetben a mentés, megőrzés volt az intézmény fő tevékenysége, idővel megjelent az oktatás, közművelődés feladata is, mára pedig a múzeumban összegyűjtött, megőrzött és közrebocsátott tudás elkezdett visszaáramlani, visszasugározni a társadalomba. A Skanzen 50 című kiállításról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendhagyó tárlat ötven különféle ízből áll össze, nem kronológiát követ, hanem életérzésekből fakad. Legfontosabb jellemzője, hogy ötven visszaemlékező személyes történetéből áll össze a múzeumtörténet. A tárlat tablóin egykori és jelenlegi munkatársak, alapítók, kutatók, látogatók, a skanzenhez szorosabban vagy lazábban kötődő emberek személyes történetei olvashatók, s a múzeumhoz fűződő viszonyáról, élményéről mesél például Mádl Dalma, Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök felesége, Aknay János képzőművész vagy Rudolf Péter színész.

A skanzenhálózat Magyarországon igen kiterjedt: négyszáz ilyen intézmény működik hazánkban, köztük az önálló, országos múzeumként megalakult a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén. Az intézmény az egész magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját bemutatja eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal a 18. század közepétől a 20. század első feléig. A tárgyi emlékeket „falukként” rendezték el, egy-egy tájegységeken belül az építmények a parasztporták elrendezését mutatják, amelyekhez gazdasági épületek kapcsolódnak. Kilenc tájegységet mutatnak be: Észak-Magyarországot, egy felföldi mezővárost, a Felső-Tisza-vidéket, a Közép-Tisza-vidéket, az Alföldet, a Dél-Dunántúlt, a Bakonyt és a Balaton-felvidéket, valamint a Nyugat-Dunántúlt és a Kisalföldet.

A múzeum kutatói folyamatosan továbbfejlesztik a koncepciót, s tervezik a határon túli magyarság életmódját bemutató tájegységeket is, ezenkívül elkészült már a 10-15. századi Magyarország falusi építészetét bemutató történeti tájegység terve – olvasható az intézmény honlapján. A Skanzen Galériában látható kiállítás főkurátora Sári Zsolt főigazgató-helyettes, kurátora Erdős Klára, a tárlat a szezon végéig tart nyitva.