Kultúra
Túlzott figyelmet kap Kim Dzsong Un kiparodizálása
Miközben az Interjú című film bolondot csinál az észak-koreai diktátorból, az amerikai szórakoztatóipar sekélyességét ostorozza
Kim Dzsong Un érti a humort, csak éppen nem szereti, főleg ha vele élcelődnek, így aztán amikor megtudta, hogy vígjáték készül arról, hogy két újságírót felbérel a CIA, hogy iktassák ki a kormányfőt, rögtön meg is fenyegette Amerikát, hogy ha a film mozikba kerül, merényletet hajtanak végre az Egyesült Államokban. A Sony végül meg is hátrált némileg érthető módon, bár a merénylet mikéntjét nem konkretizálták, az biztos, hogy a filmszínházak nem éppen a leghatékonyabb védelemmel vannak felszerelve, elég csak arra a mészárlásra gondolni, amely Christoper Nolan utolsó Batman-filmjének vetítésén történt, igaz, annak az esetnek sem politikai, sem vallási indítéka nem volt. Barack Obama mindenesetre nem örült a stúdió lépésének, hiszen szerinte nem szabad engedni a terrornak, Kim Dzsong Un válaszul pedig annyit mondott az amerikai elnökről, hogy Obama vakmerő, mint egy majom a dzsungelben. A cég meghátrálásán egyébként számtalan színész is felháborodott, Rob Lowe például egyenesen azt állította, hogy olyan az egész, mintha a második világháborúban Hitlernek adták volna Európát.
Végül aztán a vígjáték mégis vásznakra került, igaz csak néhány független mozi tűzte műsorra, ezzel egy időben pedig a Sony elérhetővé tette VOD-forgalmazásban és a Youtube-ra és más videomegosztó oldalakra is feltették fizetős tartalomként. Ezeken a platformokon Az interjú (The Interview) egész szépen teljesített, amiben nyilván alaposan közrejátszott az ügy hatalmas visszhangja is, pár nap alatt tizenötmillió dollárt lapátolt össze, ami mintegy a kétszerese a hasonlóképpen forgalmazott sikeresebb filmek bevételeinek – mindez jól érzékelteti, hogy kisebb költségvetésű, de hatalmas marketingértékkel bíró produkciók akár ezen az úton is sikeresek lehetnek, és feltehetőleg egyre nagyobb trendje lesz a hasonló forgalmazási stratégiáknak -, Seth Rogen és James Franco párosa azonban valószínűleg ugyanennyi idő ennél többet kasszírozott volna össze mozikban, és az alkotás nem is tartozik a low budget kategóriába, hiszen hetvenötmillió dollárból készült, ráadásul természetesen amint elérhetővé vált legálisan, egy fél pillanattal később már ott ólálkodott az illegális megosztó oldalakon is, nyilvánvalóan így a töredékét fogja termelni, mintha a vásznakon lenne látható.
A Sony egyszóval nagyot bukott a történteken, ráadásul ennél nagyobb csapás is érte tavaly a stúdiót: egy hackercsoport, miután feltörte hálózatukat, Oscar-esélyes, még bemutató előtt álló olyan filmeket szivárogtatott ki a netre, mint a Mr. Turner című életrajzi dráma, a Julianne Moore főszereplésével készült Still Alice, az Annie című musical, a To Write Love On Her Arm és a Harag című háborús film, amely abból a szempontból kivétel, hogy már korábban mozikba került, emellett ellopták a készülő új James Bond forgatókönyvét, ráadásul a hackerek csak a vicc kedvéért kiszivárogtatták a cég belső levelezéseit is. Hogy az eset az észak-koreaiakhoz kapcsolódik-e, azt még mindig nem tudni százszázalékosan, egyes elemzők szerint nem lennének rá képesek technikailag, másrészt pedig egyéb más gyanúsítottak is vannak az ügyben, a stúdió azonban az említett és más támadások miatt mintegy félmilliárd dollárra becsült összeggel károsodott az év során. Az interjú egyébként az észak-koreai feketepiacon a virágkorát éli, egyes források szerint sokan tizenkétezer forintnak megfelelő összeget is kifizetnek egy-egy kalózmásolatért.
Az azonban biztosan megállapítható, hogy a film fele akkora hírverést sem érdemelne meg, mint amit a történtek keltettek neki: egy tipikus Seth Rogenre és James Francóra jellemző vígjátékról van szó, amely az intellektuális verbális humort keveri a legaltestibb poénokkal, néhol egészen abszurd szituációkkal is sokkolva, csupán a karakterek ezúttal jóval laposabbak, kétdimenziósabbak és unalmasabbak a megszokottnál. Az interjú egyik kezével bolondot csinál a diktátorból, másodkézből az amerikai szórakoztatóipar sekélységét és szenzációhajhászatát ostromolja, érzékelhető belőle az Egyesült Államok felsőbbségrendűség-tudata, és képet fest arról a sztereotipikus tudatlanságról is, ami számos tengeren túli ember fejében él a világ többi részével kapcsolatban. Ezek a szatirikus vonások azonban nem elég erősek, és nincsenek eléggé kibontva, így a filmet elsősorban csak az alkotók megrögzött rajongóinak tudjuk ajánlani – az ő munkáikat szeretve egy közepesen szórakoztató két órát képes okozni a produkció, aki azonban korábban nem kedvelte túlzottan Seth Rogen stílusát, az nyilvánvalóan ezután sem fogja a szívébe zárni a komikust.
Az interjú
Színes, amerikai vígjáték, 2014
Rendező: Seth Rogen, Evan Goldberg
Szereplők: James Franco, Seth Rogen, Lizzy Caplan, Randall Park
•••••6••••