Továbbvinni Kossuth szellemiségét

Balog Zoltán miniszter és Fekete György is köszöntőt mondott a jubileumon (Fotó: Csudai Sándor)

A már működő kulturális terek értékeinek megóvására, fejlesztésére és az új közösségi létesítmények megteremtésének lehetőségeire is kitértek a tegnap rendezett Vigadó-konferencián, amelynek apropóját a jelentős fővárosi épület születésének százötvenedik évfordulója adta. Tarlós István főpolgármester köszöntőbeszédében kiemelte, hogy főváro­sunk mint Európa jelentős települése nap mint nap szembesül olyan kihívásokkal, amelyek megoldásra várnak: ebbe beletartozik a közlekedés, a környezetvédelem, a társadalmi kohézió és az építészet. „Integrált szemléletre van szükségünk, amelyben minden tényező egyaránt fontos” – emelte ki. Tarlós hangsúlyozta, hogy az elmúlt években megvalósított öt műemlékvédelmi projekt – mint a Ludovika, a Vigadó, a Várkert Bazár, a Kossuth tér és a Zeneakadémia – főként a század elejét reprezentáló építészeti értékekhez tartoznak. „A máig legnevesebb építészeinknek köszönhetjük ezeket az épületeket, amelyek többsége az építészet szépségét magában foglaló historizmus stílusát képviseli. Környezeti hatásuk messze túlmutat az adott háztömbökön, megújulásuk pedig példamutató lehet az egész városra nézve.” A főpolgármester felidézett több jelentős fordulót a Vigadó történetében, többek között Budapest főváros születésének pillanatát, amikor itt mondták ki Pest, Buda és Óbuda egyesülését.

Fekete György, az MMA elnöke beszédében elmondta: „Ha létezik a magyar építészetben tükör a magyar történelemről, akkor ennek az épületnek a kataklizmája ilyen. Rekonstrukciója is azért került sok időbe, mert először el kellett tüntetni azokat a dolgokat, amelyeket elrontottak rajta, majd fel kellett tárni az egykori, eredeti építészeti értéket.” Az elnök párhuzamot vont a Vigadó összművészeti működése, valamint aközött, hogy az MMA teljességében törekszik nézni a művészetet, tagjai sem „a köldöknéző alkotást képviselik, nem vesznek el a részletekben”.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felidézte az 1800-as évek történéseit. „Sokszor a vesztes csatákból a nemzet számára valami jó is származik, Kossuth híressé vált beszédét ugyan ágyúzással torolták meg, de most szebb épület állhat itt, mint valaha. Nem a régi pompájában tündököl, hiszen mind a világítás, mind a hangtechnika és a finom részletek többet adnak hozzá, mint annak idején. A magyar nemzetet megújító szellemiséget azonban megőrizte az épület, és nekünk arra kell törekednünk, hogy Kossuth szavai ma is megvalósuljanak: Magyarországot a poklok kapui se tudják megdönteni.”