Törésvonalak nyomában

A Napvilág Kiadó gondozásában a közelmúltban jelent meg két kötet az első világégés időszakáról: a Háborús mindennapok – Mindennapok háborúja, valamint az 1916 – A fordulat éve? című kiadványok nemcsak tanulmányokat és forrásokat, hanem képeket is tartalmaznak. A könyveket szerda este történészek mutatták be a Politikatörténeti Intézetben, Kaba Eszter levéltáros, a két könyv szerkesztője vezetésével.

Fiziker Róbert, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa méltatásában kiemelte, hogy a művek a háború átéléstörténetét vizsgálják, amiről mindenkinek tudnia kell. Az pedig külön örvendetes szerinte, hogy a sajtómegjelenésekről olyan tanulmányokat olvashatunk, amelyek végén a tartalmat hitelesítő források is ott vannak egy-egy akkori újságból. A nőtörténettel, a nők helyzetével és a szociális gondoskodással foglalkozó írások különösen tetszettek – tette hozzá a történész. Lőrinc László történelemtanár, a Tényleg!? blog szerzője szintén a sajtóból vett szövegrészeket méltatta. A tanulmányokból és megjelent forrásokból talán meglepő módon az derül ki, hogy a sajtó keveset foglalkozott a front mindennapjaival. A kultúráról, ellátásról, segélyezésről szóló részek érdekesek – hangsúlyozta. Acsády Judit szociológus szerint a centenárium kapcsán új módszerek, új narratívák kellenek, hogy az első világháborúról alkotott képünk árnyaltabb, pontosabb legyen. A forrásfeldolgozások szerinte is fontosak, és szintén kiemelte a nőkkel foglalkozó fejezeteket. Abban mindannyian egyetértettek, hogy az, aki a lövészárokban harcol, ugyanolyan hős és kiszolgáltatott, mint az, aki otthon, a hátországban túlél.

Az első világháború kitörésének centenáriumán, 2014-ben a Politikatörténeti Intézet útjára indított egy olyan projektet, amely a sajtó szemszögéből szerette volna megmutatni Magyarország és a háború viszonyát. Ez az elképzelés végül egy internetes portálként (Elsovh.hu) valósult meg, amely napról napra figyelemmel kíséri a száz évvel korábbi eseményeket a korabeli lapok híranyagának segítségével – írja a szerkesztő, Kaba Eszter a Háborús mindennapok – Mindennapok háborúja kötet bevezetőjében.

E munka során vált egyértelművé, hogy az egyre inkább elhúzódó háború nemcsak a frontokon és a lövészárkokban zajlott, hanem a hátországban is. Az első év, azaz 1914 őszén a hátország lakossága még a lelkesítő háborús propaganda árnyékában küzdött a csaknem azonnal jelentkező élelmiszerhiánnyal és az egyre növekvő inflációval, de még bízott a háború gyors és sikeres lezárásában. Azonban 1916-ra ennek a hitnek a nyoma sem maradt. A kötet ezt a folyamatot és a hátországban élők napi szintű „apró csatáit” dolgozta fel a sajtó és a propaganda, a háborús kultúra, a közélelmezés és közellátás, a munkások és a nők helyzetének változása, a hadigondozás témaköreiben.

Az 1916 – A fordulat éve? című tanulmánykötetben pedig arról olvashatunk, hogy a 20. század első évtizedei legalább annyira szóltak az útkeresésről és ezzel magának a liberalizmusnak az átalakulásáról, mint a boldog békeidők nyugalmáról. Az első világháború részben felgyorsította mindezt: az iparosított gyilkolás, a dehumanizáló propaganda, a fellángoló antiszemitizmus, a civil lakossággal szembeni állami erőszak egyáltalán nem kivételes, egyedi jelenség volt, hanem tömeges tapasztalat. A háború más téren is alapvetően formálta át a társadalmat, éppen azért, mert korábban soha nem mozgósították annak minden osztályát a győzelem érdekében.

Magyarország is részese volt mindezeknek a változásoknak.

A sajátosságok megmutatkoztak az egyes jelenségek részleteiben, de a társadalom mozgósítása, a női és férfiszerepek változása, a gazdasági szerkezet átalakulása, az állami beavatkozás iránti igény, a radikalizálódó nacionalizmus eltéveszthetetlenül jelen voltak 1916-ban – derül ki a kötetből. Épp azért választották ezt az évet a kiadvány fókuszának, mert az utána kezdődő forradalmi hullámhoz képest olyan kiindulópontot kínál, ahonnan még régi és az új világ egyszerre belátható. A kötet kilenc tanulmánya ezt a változást tárja fel, és a korszak hosszú távú társadalmi átalakulásait vizsgálva egyben arra is rámutat, miért vezettek a Nagy Háború okozta változások 1918–1919-hez, a Monarchia szétveréséhez, Magyarország forradalmi káoszba süllyedéséhez.