Tárlat ötvenhatról a Terror Házában

Rogán Antal szerint a forradalom vesztett, de mégis győzött (Fotó: MTI - Máthé Zoltán)

Egy akaraton: 1956-2016 címmel nyílt kiállítás tegnap a Terror Háza Múzeumban, amelyet Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója, az 1956-os emlékév kormánybiztosa és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyitott meg. Rogán Antal kijelentette, a magyarok megújult, a nemzeteket és azok függetlenségét is tisztelő Európát akarnak, és ezt az 1956-os hősök elszántságával „meg is kell üzennünk Brüsszelnek”. Úgy vélte, minden nemzetnek joga van dönteni saját sorsáról. „Mi, magyarok, tudjuk, hogy mit jelent a szabadság, mert megküzdöttünk érte” - mondta. Emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalmárok a maguk jövőjét, a mi jelenünket építették, amikor Magyarország és Európa jövőjéért harcoltak. Úgy fogalmazott: általában akkor mutat példát összefogásból és bátorságból „e széthúzásra igencsak hajlamos nép”, amikor a szabadságát és függetlenségét érzi veszélyben; ezt akarták a magyarok 1956-ban is visszaszerezni, hogy „újra magyar, és ne szovjet életünk legyen”. A forradalom vesztett, de mégis győzött, mert óvott, rejtett emlékébe kapaszkodva örökösei végül mégis kivívták a rendszerváltást, és világossá tették, hogy kik voltak ’56-ban a szabadság és a haza oldalán, és kik voltak azok, akik honfitársaikra emelték a dobtáras géppisztolyt - állította Rogán Antal. Hangsúlyozta, az első polgári kormány azért hozta létre a Terror Háza Múzeumot, mert „mi azok vagyunk, akik nem eltörölni akarjuk a múltat, hanem megérteni, erőt meríteni és okulni belőle”, fejet hajtva a hősök és az áldozatok előtt, ugyanakkor néven nevezve és nem feledve a bűnösöket és tetteiket. Rogán Antal időgépként említve a most megnyitott kiállítást - amely lehetővé teszi, hogy a lehető legpontosabban megismerjük a hat évtizeddel ezelőtt történteket - arról beszélt: az évforduló alkalmat nyújt arra is, hogy átlépjünk a mindennapok pártpolitikai pengeváltásain, „közös, szép és dicsőséges nemzeti emlékként ünnepeljük” 1956-ot, ami „a győzelem magabiztos érzését is hordozza”.

Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója elmondta, az 1956-os forradalom emlékére létrehozott virtuális valóság (VR) technológiát alkalmazó, Európában is újdonságnak számító időszaki tárlat azért fontos, mert sosem volt még ilyen kemény és vastag a fal a múlt és a jelen között, a fiataloknak 1956 éppolyan messze van, mint 1848, ezért számukra átélhető módon kell felidézni a forradalmat. Megjegyezte: 1956-ban a magyarok egy akaraton voltak, másképp nem írhattak volna világtörténelmet, „hős volt itt mindenki ebben az országban, sokan akaratuk ellenére”, legyen szó a harcolókról, az őket ellátással vagy éppen imával támogatókról.

A tárlat címét egy Petőfi-verssorból kölcsönözték, a látogatók egy úgynevezett VR-szemüveget felvéve a virtuális valóságba lépve nézhetik meg a valós dokumentumokon alapuló fikciós filmeket, amelyek Pálfi György filmrendező közreműködésével készültek. Az élethű, 360 fokban megtekinthető jelenetekben olyan színművészek tűnnek fel, mint Trill Zsolt és Száraz Dénes. A Terror Háza Múzeum honlapján olvasható ajánló szerint az Egy akaraton 1956-2016 című új tárlat látogatói testközelből élhetik át a forradalom legfontosabb pillanatait. Eddig csak elképzelhettük, milyen drámai vagy félelmetes lehetett egy ’56-os utcai harc vagy egy vallatás - a virtuális valóság segítségével mindez kézzelfoghatóvá válik. „Minta csak ott lennénk velük, a forradalmárokkal, a pesti srácokkal, 1956 hőseivel” - írják a Schmidt Mária főigazgató és Tallai Gábor programigazgató koncepciója nyomán készült tárlatról.