Szleng a rácsok mögött: a híres gengszterektől a hóhérok védőszentjéig

Most egy ilyen könyv is felkerülhet a polcokra, amely összegezi a több ezer éves intézményrendszer tapasztalatait, a börtönök világának sokszor tabuként kezelt tényeit. Arról nem beszélve, hogy ennek a zárt világnak a nyelvezete igencsak eltér a hétköznapi élet szóhasználatától, s ha valaki pontos képet akar adni vagy kapni az élet eme intézményeiről, nem árt, ha tisztában van a börtönfogalmakkal, amelyek lassan-lassan beszivárognak a köznapi beszédbe is.

A lexikon legnagyobb érdeme az, hogy rendet vág a fogalmak között, és történeti kontextusba helyezi őket, így aztán fontos kézikönyvvé minősül az ezerháromszáz szócikket tartalmazó írói és szerkesztői szándék. Elég csak néhány fogalmat idézni, s máris látja az olvasó, hogy mire gondolunk. Abúzás (visszaélés, jogtalanság); akasztófaadó (a régi időkben az akasztófa felállításáért az úri hatóság adót szedett); árestom (a letartóztatás helye, általában a városházán); dologház (a súlyos bűnt elkövetőktől való elkülönülés); autodafé (a spanyol és portugál inkvizíció halálos ítéletének végrehajtása eretnekség miatt); cerkli (a zárkaajtón található betekintőnyílás vagy kukucska); faida (magánháború); amó (amnesztia, közkegyelem – börtönargó); fegyház (a szabadságvesztés büntetés legszigorúbb végrehajtási fokozata) stb.

A kötetből megtudhatjuk, hogy melyek a világon a legismertebb börtönök. Például: Abu Ghraib (Irak), Guantánamo (USA), Aranjuez (családi börtön Spanyolországban), Pelican Bay (USA), Spandau (Németország) és az úgynevezett SIZO-börtönök orosz földön, ahol az egy fogvatartottra jutó szabad mozgástér nem éri el az egy négyzetmétert. A régiek közül a Newgate és a Tower Angliában, Franciahonban a Bastille, az Egyesült Államokban az Alcatraz.

Pontos képet kapunk a kínzóeszközökről, a kivégzési módokról, és felsorakoznak az oldalakon a neves gengszterek is. Többek között: Hasfelmetsző Jack, Al Capone, Bonnie és Clyde, Charles Milles Manson, Gyilkos Bohóc és Kiss Béla, a külföldön is hírnevet szerzett, 20. századi magyar sorozatgyilkos. Megismerkedhetünk a börtönszakma legkiválóbb külföldi és magyar képviselőivel, jogászokkal és pszichológusokkal, továbbá részletes leírást olvashatunk Szent Adorján életéről, aki a börtönőrök és a hóhérok védőszentje.

Tudományos igénnyel és alapossággal összeállított művet és külalakjában is szép könyvet tart az olvasó kezében, mondhatjuk így: hiánycikket, amely tökéletes sorvezető a bűn világában, elkerülhetetlen tartozékaként az életnek. Pascal szerint „Az ember nem angyal és nem állat, s a balsors rendelése, hogy ha mindenáron angyal akar lenni – ördög lesz.”

Bencze Béla: Börtönügyi lexikon
Kronosz Kiadó, Pécs, 2014
Ára: 4800 forint