Kultúra

Színésznők az első világégés idején

Thália nem némult el: Bajor Gizi kezdőként bizonyított, Fedák Sári befutott művészként segített a rászorulókon száz évvel ezelőtt

Hogyan lett Fedák Sáriból önkéntes ápolónő? Mikor találták meg Hatvany Lajos Bajor Gizihez írt szerelmes leveleit? Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet előadás-sorozatában, amelyen az első világháborús színházi életet mutatják be, legutóbb Fedák Sári és Bajor Gizi sorsáról, pályájuk alakulásáról esett szó.

Az első világháború kitörésekor a legtöbb színházigazgató azt gondolta, hogy a harcok nem fognak jót tenni sem a művészetnek, sem a jegybevételeknek. Félelmük nem igazolódott be, a hátországban nagyobb szükség volt a szórakozásra, mint valaha, így aztán hatalmas színházi konjunktúra kezdődött. Ebben a néhány éves időszakban Fedák Sári már tapasztalt, befutott színésznőként igyekezett jótékonysági akciókkal és alkalmi háborús előadásokkal tartani a lelket az emberekben. A háború kitörésekor mindössze tizennyolc éves Bajor Gizi pályakezdőként még csak a szárnyait próbálgatta a Nemzeti Színházban. A két színésznő sorsáról, a háború pályájukra gyakorolt hatásáról Csiszár Mirella muzeológus-színháztörténész mesélt az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Thália nem némult el című előadás-sorozatának legutóbbi estjén, kedden.

A férfi színészek életére egyértelmű hatást gyakoroltak az események, hiszen be kellett vonulniuk katonának, és ez sok évet elvett a pályájukból – magyarázta bevezetőjében Csiszár Mirella. Példaként Csapó Jenőt említette, aki a magyar színészet első hősi halottja volt. Hangsúlyozta azonban, hogy a színésznők pályáját is veszélyeztette a háború kitörése.

Az akkor harmincöt éves Fedák Sári karrierje szépen ívelt felfelé, és egyre több volt a gázsija is, olyannyira, hogy a közbeszéd úgy tartotta, az ő hatszáz koronás fizetése miatt ment csődbe a Népszínház és lett öngyilkos az igazgató – mesélte a muzeológus. Bár a háború kitörésekor a színházak bezárták kapuikat, a színészek később saját felelősségükre alkalmi darabokat, frontszínházi előadásokat mutathattak be, így a nagysikerű Leányvásárt is. Mint arra Csiszár Mirella rámutatott, ennek az előadásnak a próbáin ismerkedett össze a színésznővel Molnár Ferenc, s ebből viharos kapcsolat és botrányosan véget érő házasság lett: Molnár Ferenc Darvas Lilivel csalta kedvesét, aki válaszul az író fele vagyonát vitte magával. „Fedák többé nem függött férfitól” – magyarázta a színháztörténész. A háborús alakításai közül a Ferenc József azt üzente című alkalmi darab sikerét idézte fel, amelyben Csortos Gyula és Király Ernő küzdött a vöröskeresztes ápolónőt alakító Fedák Sáriért. Ám a kezdeti háborús lelkesedés az idő teltével alábbhagyott, így a színházak sorra vették le műsorukról az ilyen előadásokat, és tértek vissza az olyan sikerdarabokhoz, mint például a János vitéz.

Fedák Sári önkéntes ápolóként kezdett dolgozni, a színházi magazinok címlapon hozták a fotóját, amelyen a kórház padlóját súrolja. Noha nem lehet vitatni a segítőkészségét, Csiszár Mirella úgy vélekedett, az akkoriban terjedő képek inkább csak illusztrációk voltak.

A még csak pályakezdő Bajor Gizi egészen más utat futott be. Elvégezte a Színművészeti Akadémiát, majd a Nemzeti szerződtette. A színháztörténész rámutatott, az állami teátrumok a háború kezdetétől sokáig nem nyitottak ki, és később is csak heti pár napot üzemeltek, így Bajor Gizinek nehezebb volt bizonyítania rátermettségét, tehetségét. Ennek ellenére 1916 januárjában már ő szerepelt a Színházi Élet címlapján, bár a „biztos játékát és megnyerő orgánumát” dicsérő cikkben még elírták a nevét. Csiszár Mirella a korabeli források alapján arra jutott, Bajor Gizi elsősorban a kortárs magyar drámákban tudott nagyot alakítani, míg a klasszikus szerepek nem igazán illettek hozzá. A sikerekre egyébként neki nagyobb szüksége volt, mint egy átlagos színésznőnek, ugyanis miután apjának, Beyer Marcellnek tönkrement a Kálvin téren álló kávéháza, ő lett a család egyetlen kenyérkeresője.

Bajor Gizinek mindeközben már vőlegénye is volt, Vajda Ödön 1913-ban jegyezte el: a színháztörténész elmondta, hogy az orosz fronton szolgáló udvarlójával a rendszeres levelezés ellenére is meggyengült a kapcsolata. Nem is csoda, hogy megjelent a színésznő életében egy új társ, Hatvany Lajos, aki egyébként tizenhárom évvel volt idősebb a színésznőnél, és volt felesége is. „Ez a kapcsolat csak a színfalak mögött zajlott” – mondta Csiszár Mirella, elmesélve, hogy a szerelmespár leveleit Bajor Gizi házában befalazva találták meg egy felújítás során. Mindennek ellenére a hazatérő vőlegénnyel a színésznő 1920-ban házasságot kötött, de alig három év múlva külön is váltak: a háború és a külön töltött évek mindkettejüket megváltoztatták. A színháztörténész azonban úgy vélekedett, ha nem tör ki a háború, akkor esélyes, hogy Bajor Gizi nem választotta volna a színpadi küzdést, hanem polgári biztonságban élő feleség és családanya lett volna belőle. Így azonban önálló nőként sikeres színésznővé és a magyar színháztörténet kiemelkedő alkotójává vált.