Kultúra
Szenvedélyes rajzok művésze
A Hamlettől Az ember tragédiájáig: Kass János szuggesztív és többrétű illusztrációiból látható időszaki kamaratárlat a Petőfi Irodalmi Múzeumban
A grafikus saját korának problémáit is belesűrítette a művekbe (Fotó: Bodnár Patrícia)
A huszadik század második felének egyik legjelentősebb grafikusművésze volt a kilencven éve született Kass János, csodálatos, gondolatébresztő könyvillusztrációin nemzedékek hosszú sora nőtt fel. A gyermek- és ifjúsági irodalom remekeinek sokaságához készített rajzokat, de illusztrálta többek között Nagy László verseit és Wass Albert meséit, de készített rajzsorozatot a Cantata profanához is, amelyet hitvallásának is tartott.
A 2010-ben elhunyt művész pályája során összesen több mint háromszázharminc könyvhöz hozott létre a szöveget megelevenítő, szuggesztív művészeti alkotásokat.
A Kossuth-díjas művész munkásságáról szerda este a Petőfi Irodalmi Múzeumban nyílt kamaratárlat, amely elsősorban könyvillusztrátori munkásságát, s azon belül pedig életművének a régmúlt irodalmához kapcsolódó szeletét mutatja be. A kiállítás – amelynek egy része az átriumban, más része pedig a Bártfay-teremben kapott helyet – fókuszában a grafikusművész két igen jelentős munkája áll, ugyanis a Shakespeare Hamletjéhez, valamint Az ember tragédiájához készült alkotások köré szerveződik.
A kurátorok a két kiemelt műhöz kapcsolódva a kétszáz éve született Arany János alakját is megidézték, aki a Hamlet esetében mint zseniális fordító, Madách remekművénél pedig mint íróbarát és irodalmi mentor tűnik fel. (A költő ugyanis a koncepcióját tekintve elismerően nyilatkozott a drámai költeményről, azonban a verselésben talált kivetnivalót, ezért tett is javaslatokat a szerzőnek.)
Kass János ezen két rajzciklusával, amelyek könyvművészetének csúcsát jelentették, egyrészt tisztelettel adózott a tizenkilencedik századi magyar írók teljesítményének, másrészt aktualizálta azokat, hiszen korának problémáit is belesűrítette a művekbe. Madách művét például olyan nyersanyagnak tekintette, „amelyben minden kor minden emberének a tragédiája visszatükröződhet”, s éppen ezért műveivel a költő ihletése nyomán a huszadik század pragmatikus világáról beszélt. Ez a felfogás voltaképpen kiterjeszthető egész könyvművészeti munkásságára is: nemcsak a szépirodalmat, hanem saját korát, valamint autonóm alkotói törekvéseit is megjelenítette illusztrációiban, amelyekben drámaian sűrítette az adott történet cselekményét az általános emberi problémákkal.
A kiállításon látható alkotásainak középpontjában az ember áll, teátrális és sokszor humort sem nélkülöző szenvedélyes kompozíciói azonban rétegzettek, több dimenziósak: Kass a figurák környezetében megjelenő nonfiguratív motívumokkal erősített rá az érzelmi hatásokra, s a konkrét tartalmat mindig elvont formákkal emelte univerzálissá. Az illusztrálás számára állandó dialógus volt a szerzővel, a szöveggel, a jelennel, és ezek a kifejező, játékosságot sem nélkülöző szellemi párbeszédek íródtak bele az alkotómunka során műveinek különleges vonalaiba.
Fejlesztik a Kazinczy-emlékhelyet
A szlovákiai Királyhelmec városa és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös fejlesztésbe és kulturális együttműködésbe kezd, amelynek részeként 2019 végéig uniós forrásból megújulhat a széphalmi Kazinczy-emlékhely parkja és a királyhelmeci amfiteátrum. Prőhle Gergely, a múzeum főigazgatója és Pataky Károly királyhelmeci polgármester tegnap az MTI tudósítása szerint elmondta: az 1,9 millió eurós (hatszázmillió forintos) projekt a történelmi régió kulturális egységét állítja vissza, és bővíti a turisztikai kínálatot. Cziffra Mariann, a PIM irodalomtörténésze arról szólt, hogy átalakul a mauzóleum épületében látogatható, régóta változatlan kiállítás, a kertészlakot pedig alkotóházzá építik át. (
ZsRZ)