Személyes sorsok a Kálvin tér alatt

Az olvasók több tudományos megközelítésben ismerhetik meg a nagyrészt nemesi családok földi maradványait őrző temetkezési hely történetét, sőt a holtak is „megszólalnak”. Csontó Sándor írásában a Kálvin térnek Pest történetében betöltött szerepét ismerhetjük meg. Különösen fontos közlekedési csomópontként szolgált a városnak ez a része, hiszen az egykor itt álló Kecskeméti kapu előtt futottak össze az alföldi városok kereskedelmi útvonalai. Csontó beszámol a Kálvin téri épületekről, az itt rendezett vásárokról, a 19. századi budapesti városrendezés hatásairól, a háborúk következményeiről, de még a tér közlekedéséről is, egészen a négyes metró megépítéséig. Kiemeli, hogy a városrész egyedi, eklektikus karakterét őrző, értékes építészeti alkotásokból álló utcakép megőrzése napjainkban felemásra sikerült. Egy másik esszéjében a szerző a református templomról és iskoláról ír. Itt arra világít rá, hogy Molnár Ferenc is a Lónyai utcában alapított iskolában érettségizett, de Gárdonyi Géza, Csonka János és Amerigo Tot is ide járt egykor. A pártállami diktatúra aztán szétzúzta az apránként felépített eredményeket, hiszen az Államvédelmi Hatóság egyik jelentése szerint is „a Kálvin téri templomot a reak­ciós elemek egyik központjává” igyekezett tenni a püspök. Hermann Róbert a reformátusok Pest-Budán való megtelepedéséről írt tanulmányában felidézi, hogy a Pest városi református egyház kezdetei a 16. századig nyúlnak vissza, hiszen már Buda 1541. évi török kézre kerülésekor is itt éltek az egyház hívei. A statisztikai adatok igazolják, hogy a református hívők folyamatosan érkeztek ide, és általában a tudomány, tanítás és egyházi szolgálat miatt választották a fővárost.

Hadik András és Nagy Gergely a templom és a kripta felújításának részleteit tárja az olvasók elé. A kezdeti lépésektől a felújításig című fejezetből kiderül, hogy a templomot az 1838-as nagy árvíz, majd a háborúk is jelentős megpróbáltatásnak tették ki, illetve 1944–45-ben, majd 1956-ban is megsérült. 1945 és 1956 után több helyreállítás és statikai megerősítés történt, míg a Deák Zoltán és Nagy Gergely tervei alapján 2013–14-ben elvégzett felújítás helyreállította a templom és a kripta eredeti állapotát.

Nagy Gergely írásában részletesen ismerteti a helyreállítás lépéseit. Több kétséggel szembesültek a szakértők a térelrendezés mellett azzal kapcsolatban is, hogy miért épült a református gondolkodásmódtól idegen kripta a templom alá. Nagy Gergely rámutat arra, hogy a kriptában olyan embereket is eltemettek, akik történelmi szerepet vállaltak az ország egyik legdinamikusabban fejlődő központi városában a magyar nemzeti szellem újjászületésében. A Nemzeti Történeti Emlékbizottság nyolc sírt jegyez nemzeti emlékhelyként a kriptában.

A kötet külön foglalkozik az ismeretlen hamvakkal, az egyes életutak részletes leírásával, illetve a feltáráshoz kapcsolódó igazságügyi antropológiai eredményekkel is.

Kő András–Susa Éva: A Kálvin téri kripta titkai
Kortárs Kiadó, Budapest, 2014
188 oldal, 5000 forint