Kultúra

Százharminc éve született Csáth Géza

Az író fiatalkori naplófeljegyzései Úr volt rajtam a vágy címmel jelentek meg a Magvetőnél – Egy önrontó zseni tragikus története

Százharminc évvel ezelőtt, 1887. február 13-án született Csáth Géza. Az író, pszichiáter, zenekritikus és zeneszerző fiatalkori naplóját és visszaemlékezéseit foglalja magába a Magvető Kiadó életműsorozatában megjelent legújabb kötet, Az Úr volt rajtam a vágy. A gyűjtemény az 1906-tól 1914-ig tartó jegyzeteket tartalmazza: Csáth Géza felnövéséről, önállósodásáról, szenvedélyes kalandjairól és morfiumfüggőségének történetéről olvashatunk benne.

Csáth Géza 20170213
Már fiatalon jó nevű író és elismert zenekritikus volt (Forrás: Wikipédia)

Csáth Géza naplóinak első kötete, a Méla akkord: hínak lábat mosni címmel jelent meg 2013-ban. A csaknem hatszáz oldalas könyv az író gyerek- és ifjúkori naplóját tartalmazta 1897-től, vagyis tízéves korától egészen tizenhét esztendős koráig. Feljegyzéseiben leginkább az iskolai történésekre, valamint a Brenner és a Kosztolányi család hétköznapjaira fókuszált, de sok olyan probléma is előkerült benne, amelynek hatása lehetett az író későbbi sorsának alakulására. Az írások 1904-ben a pályaválasztás előtt álló fiatal fiú dilemmái­val értek véget. Az ifjúkori naplókat a tizenhét éves Brenner Jóska azzal a nyilatkozattal zárta, hogy ezután „életének minden nevezetes mozzanatát nyomtatásra adja”.

Mindennek ellenére 1906-ban az akkor tizenkilenc éves Csáth Géza úgy döntött, újrakezdi a naplóírást. Bepótolva a kétéves lemaradást, először röviden összefoglalta a kimaradt idők legfontosabb történéseit, majd napi szinten bejegyzéseket kezdett el gyártani. A fiatal fiúból éppen férfivá cseperedő polihisztor gondolatai, kérdésfelvetései pedig ott folytatódtak, ahol a gyerekkori napló véget ért: el kellett döntenie, hogy felnőttként mihez kezd, vagyis orvos, jogász vagy művészember lesz. A most megjelent kötet, az Úr volt rajtam a vágy tehát az újrakezdésről szól, és egészen 1914 első feléig végigkíséri Csáth életének alakulását. Ebben az időszakban pedig meghatározó változások zajlottak az életében: jó nevű íróvá és elismert zenekritikussá vált, aki nemcsak a vidéki napilapokban, hanem pesti folyóiratokban, sőt a Nyugatban is publikált. Sikeresen befejezte az orvosi egyetemet, és komoly klinikai karrier előtt állt. Mindeközben pedig elkezdte felfedezni testének vágyait és a szerelmet, mígnem 1913-ban meg is házasodott.

Az elért eredmények és karrierjének pozitív alakulása mögött azonban egy igen bizonytalan és zavart személyiség állt, aki állandó önértékelési problémáktól, hipochondriától és morfiumfüggőségtől szenvedett. A kötetben közölt bejegyzések – amelyeknek egy része korábban nem jelent meg nyomtatásban – világosan megmutatják nekünk, hogy milyen indítékok állhattak Csáth döntései mögött, és hogyan zajlott az a folyamat, amelynek végkifejlete a tehetséges író és zeneszerző korai halála volt.

Kétségtelen, hogy ha jobban meg akarjuk érteni Csáth Géza életművének és életútjának alakulását, ezek a naplófeljegyzések visznek a legközelebb a titkok megoldásához. A Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály által szerkesztett kötet számos, a nagyközönség számára eddig ismeretlen szöveget tartalmaz, ráadásul a naplófeljegyzésekhez tartozó, többnyire ceruzával készült rajzokat és kottákat sem hagyták ki a kötetből, amelyek világossá teszik az olvasó előtt, hogy Csáth Géza igazán sokrétű tehetség és nagyon izgalmas személyiség volt.

A kötet sokféle szöveget foglal magába, például visszaemlékezéseket, napi történések leírásait, álmok elemzését és rengeteg adatot Csáth Géza aktuális fizikai, egészségügyi állapotáról. A bejegyzések sokszor kao­tikusak, rendszertelenek, terjedelmük és hangnemük változó: míg néhol oldalakon keresztül meséli élményeit, máskor tőmondatokra vagy csak egy-egy szóra, adatra szorítkozik. A jegyzetek egy része németül van, bár az író hamar lemondott a nyelvgyakorlásról, így később csak latin – többnyire orvosi – kifejezések színesítik a naplók nyelvi világát.

A kötet egyik szerkesztője, Szajbély Mihály az utószóban arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyre zavarosabbá váló életvezetésre utalhat, hogy Csáth egymástól függetlenül különböző helyeken is létrehozott naplószerű szövegeket, amelyek tematikailag sokszor egymásba ékelődnek. Ebből a szempontból például különösen rejtélyes A napok haszna című 1907-es feljegyzéssorozat, amelyet Csáth két különböző helyen is rögzített, ráadásul ezek több ponton meg is egyeznek. A szerkesztő szerint az időbeli hézagok, az önismétlések és a visszaemlékezések sűrűsödése a személyes válság jeleiként is olvashatók.

A könyvben egyébként két jelentősebb visszaemlékezés is helyet kapott: A Morfinizmusom története, valamint a Nemi életem története című szövegek. Ezek főleg a hozzájuk kapcsolódó naplófeljegyzésekkel összeolvasva válnak izgalmassá. Az Úr volt rajtam a vágy írásaiból emellett képet kapunk Kosztolányi és Csáth Géza barátságáról, valamint az író Jónás Olgához fűződő különös kapcsolatáról és szerelméről is.


Jubileumi emlékest a Budapest Pontban

Az író születésének százharmincadik évfordulója alkalmából Csáth Géza-estet rendeznek ma este hat órakor a Budapest Pontban. Az eseményt Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutató-szakértője, az Úr volt rajtam a vágy című kötet szerkesztője fogja vezetni. A beszélgetés során Csáth Géza a nők és az ópium iránti olthatatlan szenvedélyét járják körül, emellett vetítések is lesznek a legújabb kutatások alapján feldolgozott kéziratokból. Az esten két fiatal színész, Georgita Dezső Máté és Árvai Péter ad elő az író novelláiból.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom