Kultúra
Sárkányok, csodák, legendák
Fejezetek a lengyel–magyar barátság elmúlt évezredéből – A Jagellóktól II. János Pál pápa magyarországi látogatásáig – Zsille Gábor könyve közös kultúrkincseinkről mesél
Ezekből válogatott Zsille Gábor József Attila-díjas költő, amikor megírta és összeállította Lengyel kultúrkincsek című irodalmi és kultúrtörténeti esszékötetét, amelyben izgalmas és humoros történelmi anekdotákat, valamint személyes élményeket oszt meg az olvasókkal könnyen fogyasztható formában. A Széphalom Könyvműhely gondozásában megjelent műben Lengyelország és Magyarország barátságának legfontosabb fejezetei, eseményei elevenednek meg.
Zsille Gábor József Attila-díjas költő, publicista, műfordító és szerkesztő. A Magyar Írószövetség Műfordítói Szakosztályának elnöke és a Magyar Napló folyóirat versrovatának szerkesztője. Eddig öt önálló verseskönyve jelent meg és tizenkilenc kötetet fordított le lengyel nyelvből. Négy évig, 2000 és 2004 között Krakkóban élt, így elmondható, hogy Lengyelország kultúrájának, a lengyelek magyarokhoz való hozzáállásának nagy ismerője.
Nemrég megjelent esszékötete a Mária Rádió Kultúrház című műsorában elhangzott előadás-sorozatára támaszkodik. Ez érezhető a szövegek stílusán is, amelyek élő beszédhez hasonlóak, könnyen befogadhatók, olvasmányosak. A rövid történetek nem tudományos igényűek, nem akarják teljes mélységében feltárni a lengyel-magyar barátság történetét, sem pedig a kulturális kölcsönhatásokat, inkább érdekességeket villantanak fel az évszázadok óta tartó jó kapcsolatból. Megelevenedik előttünk többek között Árpád-házi Szent Kinga és Anjou Szent Hedvig sorsa, bepillantást nyerhetünk Balassi Bálint lengyel utazásaiba, de a magyar irodalom más alakjai is szóba kerülnek, köztük Arany János, Illyés Gyula, Nagy László és Márai Sándor is, ahogy a legfontosabb lengyel költők sem maradnak ki. A közvetlen, eleven hangú szövegeket Jakatics-Szabó Veronika gondolatébresztő, frappáns fekete-fehér grafikái illusztrálják.
A tizenkét fejezetből álló kötetben számos izgalmas történet van, ilyen például az a fejezet is, amelyben Arany János Zách Klárájának valóságtartalmát feszegeti a szerző: míg a költeményben Nagy Kázmér lengyel király Zách Felicián lányának elcsábítójaként tűnik fel, addig az író szerint a magyar történelem egyik leghírhedtebb merénylete mögött inkább valamilyen birtokügy állhatott. Szintén izgalmasan beszéli el Szent Hedvig trónra kerülésének körülményeit, amelyek talán csak részben közismertek: a Piast-vérű királylányt tízévesen indították útjára Krakkó felé, hogy elfoglalja a lengyel trónt. Alakja köré számos legenda fonódott, elsősorban alázatossága, önzetlen adakozásai miatt övezte később nagy kultusz, szentté avatására mégis évszázadokig kellett várniuk a lengyeleknek. Zsille Gábor a kötetből nem hagyta ki Krakkó városának legendás keletkezéstörténetét sem, leírja a szűz lányokat fogyasztó vérmes sárkány legendáját, de mesél a tatárjárás hőstetteinek és a főváros egyik legfőbb turisztikai látványosságának, a hejnalnak a kapcsolatáról is. Ezek mellett röviden megemlékezik a sörfogyasztás áldásos, magyarokat is megérintő hatásáról, Nagy László lengyel fordításai kapcsán pedig kifejti véleményét a bölényes vodkáról is. Sokszínű, rendkívül nagy ismeretanyagot felvonultató, jól megírt kötete izgalmas olvasmány, amelyből képet kaphatunk a lengyeleket és a magyarokat összekapcsoló kölcsönös megbecsülés eredetéről.