Sakkjátszma a rádió épületei fölött

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Színház- és Filmművészeti Egyetem is szívesen ide költözne (Fotó: Varga Imre)

Nyolcadik éve figyeli és segíti Belső-Józsefváros fejlesztését, kulturális értékeinek megőrzését a Civilek a Palotanegyedért Egyesület. Most a legutóbbi időszakban felmerült hírekkel kapcsolatban tartottak fórumot a H13 központban szerdán este. Mint elhangzott, az egyesület felhívást tett közzé, hogy a Magyar Rádió megüresedett, Bródy Sándor utcai épületegyüttese legyen nemzeti emlékhely, tekintettel a rádiótörténeti kincsekre és a felbecsülhetetlen értékű hangarchívumra, valamint az 1956-os forradalom itteni eseményeire, a közelgő hatvanadik évforduló miatt. A közelmúltban felmerült, hogy ide költöztetnék a budai Várból az ott szűkösen és leromlott körülmények között működő Országos Széchényi Könyvtárat. Az intézmény főigazgató-helyettese, Káldos János úgy látja: egy új külső raktárral, valamint a rádióépületekbe költözéssel – ahol olvasótermek volnának, és csak a kiemelkedő kincseket, például a Corvinákat tárolnák –, egyidejűleg pedig az állomány digitalizálásával és így elérhetővé tételével új korszakot nyitnának, közelebb az olvasókhoz, az épületek között átjárható parkkal. Rámutatott: az elképzelésük nem számol a rádió Bródy Sándor utca 5–7. szám alatti főépületével, benne a Pagodával és a stúdiókkal, így azok jövője másképp is rendezhető. Az archívumot megőrzendő értéknek tartja, és mivel a könyvtárától nem idegen egy audiovizuális gyűjtemény, így ha ilyen döntés születne, kezelni tudnák. Tájékoztatása szerint hamarosan kiírják a könyvtár ide költöztetésére szóló ötletpályázatot.

Azonban a teljes épületegyüttesre pályázna a Színház- és Filmművészeti Egyetem is, bár a múlt év végén arról szóltak a hírek, hogy valószínűleg a Városligeti fasorban, a megszűnt belügyminisztériumi kórház üres épületeit kapják meg. Mint Vonderviszt Lajos kancellár a fórumon elmondta, ők is rendkívül szűkösen működnek, de a rádió helyén új próbatermek, színházterem is lehetne, a jól felszerelt, üzemelő stúdiókat tudnák hasznosítani a képzéseikben, akár a nemzetközi filmes stáboknak is bérbe adható volna. Szintén nyitott, közösségi térként képzelik el a területet, a környék többi egyetemével együttműködésben.

A „sakkjátszma” ezen pontján az est moderátora, Kádár Bálint építész Solti Péter miniszteri biztoshoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőjéhez fordult, aki annyit mondott: mindkét opció mellett és ellen szólnak érvek, a jelenlegi funkciókhoz legközelebb az oktatás áll szerinte, de az is kérdés, hogy a helyi lakosság és az önkormányzat mit gondol az ügyről. Egry Attila kerületi alpolgármester pedig hangsúlyozta, hogy elképzeléseikhez mindkét lehetőség illeszkedik, reméli, hamarosan döntés születik.

Megkérdeztük Káldos Jánost és Vonderviszt Lajost, hogy elképzelhető-e a „társbérlet”: a szakemberek szerint nem igazán, mert mindkét intézménynek nagy helyre van szüksége.

A fórumon szóba került több foghíjtelek és üresen álló palota mellett két másik hangsúlyos pont is. A Blaha Lujza térről Fernezelyi Gergely kerületi főépítész elmondta, hogy a fővárossal együttműködésben valósítanák meg a közeljövőben a régóta húzódó átépítést. A közölt látványtervek szerint térköves, részben parkosított helyszínné válhat a város egyik legfontosabb, de leglepusztultabb csomópontja.

Arról nem esett szó, hogy az Andrássy Egyetem által használt Festetics-palotával, illetve az Esterházy-palotával és benne a rádió Márványtermével mit történne a jövőben.

A másik, megújuló hely a Múzeumkert: mint arról lapunk is már beszámolt, mintegy háromszázmillió forintból felújítanák a parkot, sikerült megegyezni a tavalyi év végén a mögötte lévő Pollack Mihály téri mélygarázs tulajdonosával, így a múzeum dolgozóinak autói a kert helyett ott parkolhatnak. De felmerült a fórumon, hogy a gépjárművek még mindig használják a történeti kertet: az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője, Vigh Annamária meglepődve hallotta a hírt, és azonnali intézkedést ígért. A leromlott állapotú kert felújítására az ötletpályázatot áprilisban írhatják ki, nyitottabbá is tennék, hogy többeket vonzzon – tette hozzá a főosztályvezető. Ez utóbbi némileg problémás: Debreczeni-Droppán Béla muzeológus elmondta, hogy a biztonsági szolgálat eddig elutasította a hátsó kapuk nyitva tartását, de ő reméli, hogy hamarosan sikerül ezen túllendülni.

A Nemzeti Múzeum szakembere arról is szólt, hogy évtizedek óta helyszűkében vannak, ezért az az ötletük, hogy a Pollack Mihály tér és a Múzeum utca sarkán lévő, üresen álló egykori Károlyi-palota kerüljön hozzájuk, például kiállítási célokra. A rádiós emlékek és az archívum megőrzése, illetve az ötvenhatos emlékhely kapcsán – amelynek fontosságáról a fórumon Simándi Irén professzor, a rádió történetének kutatója is beszélt – azt mondta, hogy jó ötletnek tartja, a múzeummal, az egyesülettel és az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködésben meg lehetne valósítani.