Kultúra

Ritmusvirtuózok az óvodában

Konferencia a Kodály-módszerről – Összefüggés van az egyéb készségek és a zene között

A Kodály-módszerről tartott konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a Pesti Vigadóban. A kutatók és pedagógusok különböző példákon, teszteken keresztül szemléltették Kodály Zoltán megkerülhetetlen zenei hagyatékának mai fontosságát.

Kodály 20180926
Nevelési elvei máig hatásosak (Forrás: Fortepan)

„Mozgó dó…” II. – „A zene lelki táplálék…” címmel a Pesti Vigadóban zajlott konferencia a Kodály-módszerről a minap, miután a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete tavalyi hasonló szimpóziumának sikere azt mutatta, hogy folytatni kell a diskurzust a zeneszerző nevelési elveiről. Ezúttal is pedagógusok, kutatók világítottak rá a Kodály-féle zenei hagyomány fontosságára a hazai és nemzetközi zenetanításban, a gyógypedagógiában, a népdalköri munkában, a tánctanításban, illetve a népi játékok vagy a zeneterápia alkalmazása során. A konferencián elhangzott, hogy a Kodály-módszert oktató első iskola 1947-ben nyílt, és míg az 1959–1960-as tanévben ötven ének-zene tagozatos iskola működött az országban, addig ma száz ilyen található.

Turmezeyné Heller Erika, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karának egyetemi docense előadásában azt hangsúlyozta, hogy az intelligencia nem más, mint a képességek elsajátításának képessége. Az intellektuális és a zenei képességek összefüggése már az ókorban megvolt, s mindez az intelligenciatesztek megjelenésével bizonyíthatóvá vált. A magas zenei teljesítmény magas intelligenciával jár együtt – mutatott rá, hozzátéve: kimutatható, hogy kizárólag az éneklésben lehet jó eredményt elérni alacsony értelmi szinttel. Mint mondta, ennek oka az lehet, hogy az éneklés a legősibb, legspontánabb és legdemokratikusabb zenei tevékenység. Végül kiemelte, a zenei írás-olvasás a kifejezetten okos gyerekeknek megy jól, így fokozottan szükséges a differenciálás a fejlesztésben.

Janurik Márta, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának főiskolai docense különféle kutatási eredményekről szóló előadásában rámutatott arra, hogy mások mellett összefüggés van a matematikai, nyelvi képességek és a zenei képességek között. A gyerekeket az óvodában ritmusvirtuózokká lehetne fejleszteni – írta Kodály 1958-ban. Janurik Márta megerősítette: a zenei képességek fejlettsége összefügg fontos tanulási képességekkel, és az óvodáskor, valamint az első osztály a legérzékenyebb időszak a zenei fejlesztésre, ekkor tehetünk a legtöbbet.

Juhász Erika népdalénekes, népdalkör-vezető, a Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézetének mesteroktatója arról tartott előadást, hogy Kodály eszméi miként valósultak meg a 20–21. századi népzenei reneszánsz, főként az 1970-ben a Röpülj, páva című televíziós műsor nyomán megalakult pávaköri mozgalom révén. A szakember rámutatott, hogy a kóruskultúra, a 20. századi folklorizmus, fesztiválok és tehetségkutató versenyek voltak az előzmények, így jött létre a táncházmozgalom is Sebő Ferenc és Halmos Béla vezetésével. Mint hozzátette, az 1990-es években kezdődött el a népzenei oktatás alap-, közép-, és felsőfokon, és fontos eredményeként említette, hogy kibővült az előadott népdalok repertoárja.

Balatoni Katalin néptáncpedagógus, neveléstudományi kutató a népi játék fontosságáról beszélt, prezentációjában kiemelte, az első hét év a legmeghatározóbb a gyermekek zenei nevelését illetően. Körtvési Katalin, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetének művésztanára Kokas Klára örökségéről, az eleven hagyományról tartott előadást. Felidézte, hogy Kokas pedagógiája a Kodály-filozófiában gyökerezik, hiszen Kodály tanítványa volt, zenepedagógus, pszichológus, aki azt vallotta, amit Kodály: „Legyen a zene mindenkié.”

Lánczky Edit ének-zene tanár, karvezető, az Oktatási Hivatal Budapesti Pedagógiai Központjának vezetője számadatokkal is alátámasztott prezentációjában azt hangsúlyozta, hogy a magyar zeneoktatás legfontosabb hagyománya Kodálynak köszönhető. Különböző tesztek, kérdőívek segítségével azt vizsgálta, hogy milyen kihívásokat, örömöket élnek meg a zenei oktatás során a pedagógusok és a gyerekek. Mint rámutatott, a Háry János a leghallgatottabb mű az iskolában, azonban a pedagógusok csaknem tíz százaléka nem hallgattat Kodály-művet a gyerekekkel. Továbbá elgondolkodtató, hogy a válaszadók egyharmada nem vett részt felsőfokú zenei tanulmányai befejezése óta továbbképzésen. Az viszont jó hír a közlése szerint, hogy a magyar zenepedagógusok döntő többsége rendszeresen dolgozik Kodály-művekkel az óráin, amelyek azért hasznosak, mert a gyerekek és a pedagógusok is szeretik, fejlesztő hatásúak, szép és értékes művek.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom