Remekművek és megújulás a Szépművészeti Múzeumban

– Hamarosan megkezdődik a Szépművészeti Múzeum felújítása, a hírekben többször szerepelt, hogy a második világháború vége óta zárva tartó Román Csarnokot helyreállítják, a gépészetet korszerűsítik, és légkondicionálást is beépítenek, de emellett mi változik még az épületben, mi lesz a következő vezetői ciklusának rekonstrukciós feladata?

– Az említett fejlesztéseken túl a legfontosabb, hogy számos új és újranyitott kiállítóteret kapnak majd a látogatók. Ez lesz a múzeum történetének legnagyobb rekonstrukciója. Az udvarok alatti két mélyföldszinti kiállítóhelyet összenyitjuk, a jelenleg közöttük lévő büfé máshová költözik, mindez együtt, mintegy ezer négyzetméteren az időszaki kiállítások kibővült tere lesz. Ismét megnyitjuk a látogatók előtt az évtizedek óta bezárt, egykor a szoborgyűjteménynek helyet adó második emeleti teremsort, valamint a szintén régóta nem látogatható Michelangelo Termet, ahol jelenleg irodák vannak. Ez utóbbi, valamint a Dór Csarnok a kisebb időszaki kiállításoknak ad majd helyet. A Román Csarnok restaurálásán kívül alatta és a mélyföldszint további területein új, korszerű raktárakat alakítunk ki, ezzel megoldódik a műtárgyak tárolásának régóta fennálló problémája. Az állandó tárlatok helye is bővül majd mindennek köszönhetően. Ezeket a 2018-ban tervezett újranyitásra természetesen új koncepció szerinti állítjuk fel, hiszen hazatér a magyar gyűjtemény a Szépművészetibe, ahonnan szovjet mintára szakították ki az ötvenes években.

– Merthogy 2018-ra fel kell épülnie a Városligetbe tervezett múzeumi negyednek. A Liget Budapest projekthez tartozóan a Szépművészeti felújítása mellett meg kell kezdeni a Szabolcs utcába tervezett új restaurálási és raktározási központ építését is. Meglesz mindezekre a támogatás?

– Igen. Idén körülbelül 15 milliárd forintra lesz szükség a Liget Budapest projekt ez évi ütemének maradéktalan teljesítésére, s erre az összegre  megvan az ígéretünk a kormánytól.

– A Liget Budapest nagyjából százötvenmilliárd forintba kerül majd. Sokszor elhangzott az ellenzők részéről, hogy ennyi pénzből az országos múzeumi rendszer számos problémáját meg lehetne oldani…

– Ennek az összegnek mintegy a felét, 75-80 milliárdot fordítunk múzeumi célokra, megoldva az országos múzeumi rendszer számos régóta megoldatlan problémáját. Hiszen öt kiemelkedő művészeti-kulturális terület: a képzőművészet, a zene, a fotográfia, az építészet és a néprajz nemzeti gyűjteménye kap végre, történetében először a célnak megfelelő, európai rangú épületet. Természetesen számtalan más változatban el lehetne költeni a kulturális vagy bármely más költségvetési területen ezt az összeget. Azért a Liget Budapest projekt kapja ezt a támogatást, mert megalapozott gazdasági megtérülési számítások szerint nem csupán egy kiemelkedő, a Városliget százötven éves hagyományait szervesen folytató, a millenniumi idők óta nem látott kulturális fejlesztést jelent az ország számára, de egyben kiváló pénzügyi befektetés is. A megújított Városliget vonzereje által generált turisztikai többletbevételek nemzetgazdasági szinten tíz-tizenkét év alatt visszahozzák a ráfordított költségeket.

– A megépítendő múzeumok közül négynek a tervpályázata zárult le nemrég. A fotó- és építészeti múzeum épülete elfogadhatónak tűnik a tervek alapján, a Magyar Zene Háza érdekes, álomszerű lehet, de a Néprajzi Mú­zeum kissé esetlen a tervek alapján. Ön hogyan értékeli a nyerteseket?

– A nemzetközi zsűri alapos mérlegelés után hozta meg a döntéseit. Az esztétikai, gazdaságossági, múzeumtechnológiai szempontok mellett természetesen azt is vizsgáltuk, hogy a környező városi szövethez és egymáshoz miképp viszonyulnak majd az épületek. Miután megszületett a végeredmény, csak akkor vált a zsűri számára is nyilvánossá a pályázók neve. Így külön öröm és büszkeség lehet számunkra, hogy a világ minden részéről érkező, csaknem ötszáz pályázóból magyar nyertest is hirdethettünk, és hogy pont az építészeti múzeum – és testvérépülete, a fotómúzeum – magyar tervezők, a Középülettervező Zrt., Tima Zoltán és csapata munkája alapján valósulhat meg. Egy archetipikus formát rendkívül okosan megfogalmazó,  időtálló s egyben érzékeny az elképzelésük.
A Magyar Zene Háza, Sou Fujimoto terve költői szépségű és könnyedségű építmény, a zene anyagba formált remek metaforája. A Néprajzi Múzeumra beérkezett pályázatok versenyében pedig egy építészetileg rendkívül korrekt, a kiíró által megkövetelt múzeumi követelményeknek megfelelő terv lett a győztes, ahol hangsúlyos elem volt a környező épületekhez való megfelelő illeszkedés is.

– Ám a külseje nem túl eredeti, még egy kicsit nyomasztó is, és mintha egyáltalán nem figyeltek volna a francia tervezők arra, hogy ez egy utcasarok, három oldalán meglévő épületekkel.

– Nyomasztónak éppen hogy nem mondható, sokkal inkább visszafogottnak, amely semmilyen formában nem próbál meg eredetieskedő módon kitűnni a környezetéből. Minimalista megközelítésben alárendeli magát a környezetének és a belső múzeumi funkcióknak. A külső és belső térszervezése kiemelten intelligens, a Néprajzi Múzeum szakemberei szerint kiválóan megfelel gyűjteményük rendkívül szerteágazó igényeinek.

– Az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületére pedig új, meghívásos pályázat zajlik jelenleg is. Csak nem erre tartogatják a legnagyobb „dobást”, a leginkább fantáziadús terv lehetőségét?

– Természetesen nagy várakozással tekintünk a meghívásos tervpályázat elé, amely az indulók névsora
miatt történelmi mérföldkő s igazi ünnep a hazai építészettörténetben. A meghívott magyar és külföldi alkotók – Jean Nouveltől a Snohettán és a SANAA-n, David Chipperfielden át Zoboki Gáborékig, Balázs Mihályékig – garanciát jelentenek arra, hogy igazi emblematikus épület szülessen Budapest számára.

– Az már tudható, hogy a felkért nyolc tervezőn kívül ki a másik három, még kiadó helyre befutó?

– Csaknem harminc érvényes pályázat érkezett az első fordulóba, ebből egy objektív pontrendszer szerint derült ki, hogy melyek jutnak tovább. Ezek egyike a 2001-es terrortámadás során lerombolt New York-i világkereskedelmi központ helyén kialakított Ground Zero Emlékmúzeumot jegyző Davis Brody Bond, amely Földes László Ybl-díjas építészünk irodájával közös pályázatot nyújtott be. Ugyanígy nemzetközi összefogások – az egyik német, a másik dán súlyponttal – nyerték el a másik két bejutó helyet.

– Visszatérve a Szépművészeti Múzeumhoz: tíz éve vezeti az intézményt, sikerült megvalósítania az eddigi terveit?

– Talán többet is sikerült megvalósítanunk, mint amit eredetileg megálmodtunk. A rendszerváltást követően csaknem tizenöt évig a Szépművészeti Múzeum nem hozott létre saját szervezésű, széles körű nemzetközi kölcsönzésen alapuló időszaki tárlatot, a hazai múzeumi látogatottsági rangsorban pedig többnyire még a dobogóra se fért fel. Innen fordítottuk meg a dolgot, 2005 óta – szinte valamennyi állandó tárlatunk megújítása mellett – számos kiemelkedő szakmai értékű, jelentős nemzetközi kölcsönzésen alapuló kamara- és nagykiállítás szervezése révén minden évben elsők vagyunk. Az intézmény tudományos munkája is kiemelkedő, bár ez  kevéssé közismert.

– Milyen visszajelzéseket hoztak az utóbbi évek nagyszabású  tárlatai?

– Ami a visszajelzéseket illeti, személyesen és a különböző szakfolyóiratokban is pozitívan nyilatkoznak a Szépművészeti Múzeum teljesítményéről. Ennek az egyik csúcspontja az volt, amikor tavaly a Weltkunst című rangos német művészeti folyóirat öt neves szakemberhez intézett év végi szokásos körkérdésére, hogy számára a világ sok ezernyi tárlata közül mi volt az év legfontosabb kiállítása, a Neue Zürcher Zeitung vezető műkritikusa a Caravaggiótól Canalettóig című tárlatunkat nevezte meg. Ilyen rangú kiemelés egy magyarországi kiállítást még sosem ért. Intézményünk munkájának nemzetközi megbecsülését mutatja az is, hogy 2007-ben meghívást kaptunk a nyugati világ legjelentősebb múzeumait tömörítő Bizot-csoportba, amelynek ma rajtunk kívül nem tagja egyetlen más kelet-közép-európai múzeum sem. Ebből a tagságunkból leginkább a magyar közönség profitál, hisz a világ vezető múzeumaival itt létrejött kiváló kapcsolatok nélkül az elmúlt évek során számos remekmű nem jöhetett volna el Budapestre. Ezzel kapcsolatban egy percig se tévesszük szem elől, hogy a múzeumunk magyar látogatói közül a legtöbbnek esélye sincs arra, hogy megfizesse a kiutazást ezekhez az alkotásokhoz. Én éppen ezért a következő öt évre is sok hozzánk utazó remekművet, sok kiváló szakmai színvonalú, izgalmas és vonzó kiállítást ígérek a magyar múzeumszerető közönségnek.